Tajvani külügyi tárcavezető utoljára 1979-ben utazott az amerikai fővárosba, mielőtt az Egyesült Államok elismerte Kína korlátozott fennhatóságát az ázsiai sziget felett, és Tajpej helyett Pekinggel vette fel a diplomáciai kapcsolatokat.

A tajvani külügyminisztert elkísérte útjára Wellington Ku, a tajvani nemzetbiztonsági tanács főtitkára, és a delegáció zárt ajtók mögött tárgyalást folytatott Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettessel és Daniel Kritenbrinkkel, a tárca Kelet-Ázsiáért felelős vezető diplomatájával – számolt be róla a The Liberty Times című tajvani politikai napilap.

A hétórás megbeszélést a fővároshoz közeli Tajvani Amerikai Intézet (American Institute in Taiwan) Virginia állambeli központjában tartották.

Az Egyesült Államok tiltotta a belépést

A diplomáciai kapcsolatok 1979-es felfüggesztése óta az Egyesült Államok lényegében megtiltotta, hogy a tajvani elnök, az alelnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a védelmi miniszter hivatalos látogatás keretében belépjen az amerikai főváros területére és környékére.

Joseph Wu mostani amerikai utazására a tajvani vezetőknek az Egyesült Államokba irányuló látogatásait lehetővé tevő 2018-as amerikai törvény (Taiwan Travel Act) elfogadását követően nyílt lehetőség. A jogszabály célja, hogy előmozdítsa a magas rangú állami vezetők kölcsönös látogatásait Tajpejbe és Washingtonba.

Fegyvereladás lehet a téma

A külügyi vezetők tárgyalást folytathattak amerikai fegyvereladási lehetőségekről is Tajpej részére.

Peking szerdán már élesen bírálta Michael Chase, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) Kínáért felelős helyettes államtitkárának minapi tajvani látogatását, és megerősítette, hogy büntetőintézkedéseket fogadott el a Lockheed Martin amerikai fegyvergyártó nagyvállalattal, valamint a hasonló profilú Raytheon egyik alvállalatával szemben.

A kínai vezetés szerint az amerikai cégek katonai felszerelést szállítottak Tajvannak.

A Kínai Kommunista Párt tajvani ügyekért felelős hivatalának szóvivője, Csu Feng-lien közölte,

Kína határozottan ellenez minden hivatalos kapcsolatfelvételt és katonai együttműködést az Egyesült Államok és Tajvan között.

„Bukásra van ítélve” a függetlenségért vívott harc

A Demokratikus Progresszív Párt (DPP), azaz a tajvani kormánypárt erőfeszítései és törekvései, amellyel a sziget függetlenségét külföldi támogatással kívánja megerősíteni, „bukásra vannak ítélve” – fogalmazott a tajvani ügyekért felelős kínai hivatal szóvivője.

A kínai polgárháború miatt 1949-ben kettévált kommunista vezetésű Kínát és Tajvant külön kormányozzák.

Peking renegát területként tekint Tajvanra, amelyet minden körülmények között fennhatósága alatt kíván tartani, ha kell, akár fizikai erővel is.