Több világgazdasági tekintetben is jelentős választást rendeznek majd 2024-ben, az egyik legfontosabbat rögtön januárban. Tajvan szombaton dönt arról, ki legyen az elnök a továbbiakban. Az, hogy ki kerül ki győztesként a megmérettetésből, meghatározza, hogyan alakul a jövőben a meglehetősen ingatag kínai-tajvani viszony.

Az aktuális helyzet az, hogy Kína hivatalosan nem szólhat bele abba, mi történik Tajvanon. Hszi Csin-ping kínai elnök azonban újévi beszédében hangsúlyozta, „az anyaország újraegyesítése történelmi szükségszerűség”. A – közelgő választások fényében különösen – vészjóslónak tűnő megnyilvánulásra sokan hevesen reagáltak, az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint azonban ezt nem kell túl komolyan venni.

Kapcsolódó

Minden évben, minden egyes ilyen jellegű beszédében elmondja ezt Hszi Csin-ping. A kínai elnök egyszerűen csak megpróbálta megfélemlíteni a tajvani választópolgárokat, elrettenteni őket attól, hogy a függetlenség felé hajló politikai alakulatokra szavazzanak. Ez viszont eddig mindig visszafelé sült el, tehát Pekingnek érdemes óvatosan bánni ezzel a retorikával. Ha egyáltalán be tudnak avatkozni a tajvani belpolitikába, azt jobb rejtett módon tenniük. Ez gyakorlatilag az orosz módszerek másolását jelenti: dezinformáció terjesztését, Kína-párti politikusok támogatását

– mondta lapunknak Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.

A tajvani-kínai ellentétet jól mutatja egyébként az Oroszországhoz való hozzáállásuk is. Míg a kínai országvezetés nyíltan Kreml-barát politikát folytat, Tajvan a közelmúltban újabb szankciókat vetett ki Oroszországra és Fehéroroszországra. Céljuk ezekkel az intézkedésekkel az, hogy megakadályozzák a tajvani csúcstechnológia katonai célú felhasználását.

Az erődemonstráció valószínű, komolyabb lépés aligha

A közvélemény-kutatási adatok alapján leginkább a jelenleg is kormányzó Demokratikus Progresszív Párt (DDP) függetlenségpárti jelöltje, William Lai – az aktuális alelnök – győzelme valószínűsíthető. Több szakértő is katonai válaszlépéseket vizionál Kína részéről arra az esetre, ha ténylegesen ez a forgatókönyv valósul meg, az új államfő pedig határozottan Pekinggel szemben helyezkedik el.

William Lai (K)
William Lai (K)
Kép: AFP / Norberto Duarte

Matura Tamás szerint azonban ez legrosszabb esetben egy hadgyakorlat formájában ölthet testet.

„Demonstratív jellegű katonai lépés elképzelhető, sőt nagyon valószínű. Újabb berepülések a tajvani légvédelmi körzetbe – akár tucatjával –, blokád imitálása, hadgyakorlat a Tajvan környéki vizek felett – ez mind könnyen előfordulhat. Azt azonban nagyon valószínűtlennek tartom, hogy konkrét katonai támadásra szánják el magukat Tajvannal szemben”

– mondta.

Hozzátette, a kínai hadsereg részéről ez 6-9 hónapos előkészületet venne igénybe, ahogy az a Ukrajna elleni invázió előtt is látszott, lehetett sejteni, hogy az oroszok készülnek valamire. Kínában azonban ennek gyakorlatilag semmi nyoma.

Rámutatott arra is, hogy William Lai győzelme valójában semmi újat nem irányoz elő. Inkább a kontinuitást jelentené, tekintve, hogy az elmúlt nyolc évben is a DDP soraiból került ki Tajvan elnöke.

Hosszú távon számolni kell a háború lehetőségével

2027-2028 környékén már Matura Tamás szerint is kalkulálni kell azzal, hogy Kína – az erődemonstráción túllépve – konkrét katonai lépésre szánja el magát.

Négy-öt aggasztó tényező halmozódik majd egymásra abban az időszakban. Akkor kellene például megválasztani negyedik ciklusára Hszi Csin-pinget, márpedig a kínai gazdaság gyengélkedése miatt elképzelhető, hogy az elnök belpolitikai támogatottsága megroggyan. Ilyen esetben egy külső konfliktus felerősítése – praktikusan a tajvani konfliktusé – hasznos lehet. A csendes-óceáni amerikai haderő is időszakosan gyengülhet várhatóan az évtized második felében. Csak a 2030-as évek közepén állítanak hadrendbe olyan hajókat, amelyekkel a amerikai csendes-óceáni flotta visszanyeri a teljes ütőképességét. 2028-ban ráadásul újabb választások lesznek Tajvanon, 2027-ben tehát ismét kampányidőszak kezdődik

– magyarázta.

Hozzátette, meg nem erősített információk szerint maga Hszi Csin-ping is azt parancsolta a kínai hadseregnek, hogy 2027-re álljon készen minden Tajvan esetleges inváziójához.

Gazdasági szempontból szoros az összefonódás

Fontos látni azt is, hogy a két ország közötti politikai szembenállás egy borzasztó erős gazdasági összefonódást takar. Még akkor is, ha a teljes 2023-as tajvani kivitelnek „csak” 35,25 százaléka esetében volt a célország Kína a pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint. Ez az arány 21 éve a legalacsonyabb regisztrált érték.

A 432,5 milliárd dollár összértékű tavalyi tajvani exportból

  • 42,2 milliárd dollárnyi köthető Európához, ami 2,9 százalékos növekedés 2022-höz képest;
  • 76,2 milliárd dollárnyi pedig az Egyesült Államokhoz, ami 1,6 százalékkal haladja meg a 2022-es értéket.

„Nagyon erős gazdasági függésről beszélünk Tajvan és Kína esetében. Ennek fő oka, hogy Peking az elmúlt harminc-negyven évben úgy gondolta, ha megnyitja a gazdasági kapuit Tajvan előtt, akkor utóbbi részéről olyan erős gazdasági függés alakul ki, ami elkerülhetetlenné teszi Tajvan csatlakozását a Kínai Népköztársasághoz. Ez nem történt meg, éppen ellenkező folyamatok mentek végbe. Hiába valósult meg ez a gazdasági függés egymástól, politikai szempontból a tajvaniak – különösen a fiatalok – egyre inkább függetlenségpártiak vagy legalábbis a jelenlegi helyzet fenntartása mellett foglalnak állást” – mondta Matura Tamás.