A német nagykereskedő és exportcégek vezetői a gazdasági fellendülést illetően a korábbiaknál is borúlátóbbak: az ágazati érdekvédelmi szövetség (BGA) féléves felmérése szerint a bruttó hazai termék növekedési üteme idén az áprilisban prognosztizált 0,9 százaléktól, illetve a tavalyi 0,8 százaléktól elmaradva várhatóan csak 0,5 százalék lesz. Ilyen alacsony éves GDP-növekedést 1993 óta nem regisztráltak - a kormány 0,75 százalékra számít. A második negyedévben a növekedési ütem a megelőző negyedévi 0,3 százalékos szinten stagnált. A 7 ezer vállalatvezető bevonásával készülő Ifo-index - amely az üzleti bizalmat tükrözi - ma kerül nyilvánosságra; a Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint a megelőző két havi tendenciát folytatva az augusztusi mutató is süllyed, mégpedig 89,9 pontról 89,5 pontra. A 135 ezer taggal rendelkező BGA jövőre 1,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít, ami szintén jelentősen elmarad a kormány által előirányzott 2,5 százalékos ütemtől. Míg azonban a kormány a korábbinál lassabb növekedést elsősorban a globális gazdasági lefékeződés számlájára írja, a BGA főként az 1998 óta kormányzó balközép pártok gazdaságpolitikájának, többek között az energiaadónak, a részmunkaidős foglalkoztatás korlátozásának és a szakszervezeti jogok megerősítésének tulajdonítja. Anton Börner, a BGA elnöke a felmérés megállapításaiból idézve kijelentette, hogy a válaszadók 70 százaléka elsősorban a kormányt teszi felelőssé a konjunktúra kedvezőtlen alakulásáért; a gazdaság általános helyzetét háromnegyedük rossznak vagy nagyon rossznak minősítette. Börner, aki azt szeretné, ha a közeledő választások eredményeként egy kereszténydemokrata-szabaddemokrata koalíció kerülne kormányra, jelezte, hogy a cégek túlnyomó többsége a Peter Hartz által vezetett munkaerő-piaci reformbizottság ajánlásaiban sem bízik - írta a Dow Jones. G. S.