Az előzetes becslések szerint összesen mintegy 100 milliárd dollárba kerülhetnek majd a törökországi földrengés utáni helyreállítási munkálatok – nyilatkozta Eyüp Muhçu, a Török Mérnöki és Építész Kamarák Szövetségének építészkamarai vezetője a Financial Timesnak.
A szakértő szerint a múlt heti katasztrófa által sújtott régió területén lévő 3,4 millió épület fele megsérült vagy teljesen össze is omlott. Ráadásul „az otthonok újjáépítéséhez az infrastruktúra és a közintézmények rekonstrukciója is szükséges” – hangsúlyozta.
Lakóingatlanokat, iskolákat, kórházakat, kereskedelmi épületeket, repülőtereket és mecseteket is helyre kell állítani, de autópályák és föld alatti, közüzemi ellátás biztosításában nélkülözhetetlen csövek is megsérültek
– mondta Ezgi Orhan, az ankarai Çankaya Egyetemen oktató katasztrófa utáni rekonstrukciókra specializálódott professzor.
A JPMorgan befektetési bank becslései szerint a közvetlen helyreállítási költségek 25 milliárd dollárra rúgnak majd, amely Törökország GDP-jének 2,5 százalékát teszi ki.
A közintézmények, a megrongálódott épületek és infrastruktúra rekonstrukciójánál azonban még nehezebb feladat a történelmi központok és műemlékek helyreállítása. Ezzel a dilemmával küzdenek például Hatay tartomány fővárosa, Antakya kapcsán. Ebben a városban megrongálódott egy zsinagóga és egy XIII. századi mecset is. Lütfü Savaş, a város polgármestere szerint ebben az esetben nem kizárólag a helyieknek érdeke a rekonstrukció, hanem az egész világé.
Erdoğan belebukhat a katasztrófába
Recep Tayyip Erdoğan török elnököt sokan bírálták az elmúlt napokban a segélyek lassú folyósítása mellett azért is, mert egyre több súlyos rendszerhibára derül fény az építési engedélyek kiadásával kapcsolatban. Kiderült például, hogy olyan vállalkozó is akadt, aki tengeri homokkal kevert betonnal spórolt az építkezési költségein.
A török elnök most arra törekszik, hogy javítson az imidzsén: hajtóvadászatot indított az összeomlott épületek kivitelezésében részt vevő személyek ellen, és azt ígérte, egy éven belül befejezik az újjáépítési munkálatokat. Sara Shneiderman, British Columbia Egyetem professzora szerint azonban a teljes rekonstrukció többéves projekt, az egyéves terv teljesen irreális.
Egy dolog úgy újjáépíteni valamit, ahogyan a múltban is tették, más dolog úgy elvégezni a helyreállítást, hogy a korábbi állapotánál biztonságosabbá váljon
– tette hozzá Tiziana Rossetto, a University College London földrengésmérnök professzora.
Törkországban idén parlamenti és elnökválasztást tartanak. Egy hónapja még azt jelentette be Recep Tayyip Erdoğan, hogy az eredetileg esedékes június helyett májusban járulhat a szavazóurnákhoz a lakosság. A földrengés óta azonban inkább azt hangoztatja a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), hogy későbbre kellene tolni a választásokat, egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő szerint egészen novemberig halasztanák ezeket.
Az ellenzék természetesen nem szeretne halasztást. A Politico már jóval a földrengés előtt is arról írt, hogy
„2002 óta most van először reális esély arra, hogy komoly politikai fordulat következzen be Törökországban, és leváltsák az autokratikus, tekintélyelvű rendszert kiépítő Recep Tayyip Erdoğant.”