Az 12 tagú eurózóna feldolgozóipari termelésének beszerzési menedzserindexe (PMI) májusban 48,3 pontra esett az áprilisi 49,2 pontról és ezzel már a második egymást követő hónapban maradt el a választóvonalat jelentő 50 pontos szinttől. Az érték 50 pont felett a teljesítmény növekedését, az alatt annak visszaesését jelzi, így az 1999 januárja óta legalacsonyabb PMI azt jelenti, hogy a termelés csökkent az eurótérségben. Az index, amelyet a térség feldolgozóiparának 92 százalékát adó nyolc ország - Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Írország, Ausztria és Görögország - 2500 vállalatvezetőjének megkérdezése alapján a Reuters felkérésére az NTC Research számol ki, ezzel igen nagy távolságra került a tavaly áprilisban regisztrált 60,7 pontos csúcsértéktől és a 13. egymást követő hónapban csökkent az értéke. A májusi visszaesés mindazonáltal kisebb, mint az áprilisban regisztrált 2 pontos zuhanás, aminél nagyobb mértékben, 2,3 ponttal csak a legutóbbi globális válság idején, 1998 októberében csökkent az index. Az új megrendelések részindexe, amely gyakran utal a következő hónapok PMI-trendjére, kevés reményt ad, 1999 decembere óta a legalacsonyabb, 46,9 pontos értéke szintén visszaesést jelez előre. A kibocsátás részindexe ugyancsak erre utal, minthogy 1999 januárja óta először került 50 pont alá, az áprilisi 50,4-ről májusban 49,2 pontra zuhant. Eközben nem mérséklődik az áremelési nyomás, a beszerzési árak indexe - amit nem számítanak be a főindexbe - 51,5 maradt. A térség legnagyobb gazdaságában, Németországban szintén kétéves mélypontra - az áprilisi 49,3-ról májusban 48,8 pontra - esett a PMI, Franciaországban pedig még ennél is nagyobb mértékben, 49,4-ről 48,1 pontra. Az eurózónához nem tartozó Nagy-Britanniában is folytatódott a szektor teljesítményének zsugorodása, a PMI 47,7-ről májusban 46,4 pontra esett. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint az eurózónában főként az új megrendelések részindexének további lemorzsolódása utal arra, hogy a feldolgozóipar már olyan komoly nehézségekkel küzd, ami ezt megelőzően csak az ázsiai válság utóhatásaként volt érzékelhető. A PMI a következő hónapokban várhatóan tovább csökken, mert a vállalatok a globális lassulás miatt visszaeső keresletre válaszul csökkentik termelésüket - vélik az elemzők, akik szerint az Európai Központi Bank (ECB) nehéz helyzetbe került. A gazdasági növekedés lassulása kamatcsökkentést tenne szükségessé, de mint azt a beszerzési árak folyamatos növekedése mutatja, az inflációs nyomás fennmaradása ezt nem teszi lehetővé. B. P. A.