Sajtóértesülések szerint Keir Starmer brit miniszterelnök stábja úgy látja, hogy a költségvetés jelenleg nem tudja finanszírozni azt a célt, hogy Nagy-Britannia 2030-ig a GDP 2,5 százalékát költse a hadseregre. A The Times értesülése szerint 

a munkáspárti kormányfő várhatóan ellen fog állni az új amerikai elnök nyomásának, mert úgy látja, hogy az államháztartás jelenlegi állapota nem teszi lehetővé a védelmi kiadások emelését. 

Donald Trump beiktatása óta vasárnap beszélt először egymással a két angolszász hatalom vezetője, akik utólag szívélyes megbeszélésként jellemezték a 45 perces telefonhívást, amiben viszont nem került szóba a védelmi kiadások ügye.

Éltanuló lengyelek

A január 20-án hivatalba lépett amerikai elnök korábban dicsérte  a munkáspárti miniszterelnököt, amiért „nagyon jó munkát" végez, és felvetette, hogy első hivatalos tengerentúli útja a Brit-szigetekre vezethet. A másik oldalról az Egyesült Királyság vezetője is hangsúlyozta, hogy második Trump-adminisztráció alatt is fennmarad Nagy-Britannia és az Egyesült Államok különleges viszonyrendszere

Trump régóta követeli, hogy a NATO-tagállamok a nemzeti jövedelem 5 százalékára emeljék védelmi kiadásaikra szánt GDP arányos költéseiket. A nyugati katonai szövetség állami közül Lengyelország jár az amerikai kívánalom teljesítéséhez a legközelebb, a 2025-ös költségvetés szerint a bruttó hazai össztermék 4,7 százalékának megfelelő összeget szánnak hadi kiadásokra, míg Németországban még a jelenlegi 2 százalékos szint fenntarthatóságát is sokan vitatják.

Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság iparági vezetője szerint amennyiben Trump tényleg kereskedelmi háborút indít Európával szemben, akkor az EU tagországainak a jelentős része nem lesz képes 3 százalék fölé emelni a védelmi költségvetését. 

A brit kormány ígéretet tett az emelésre 

Keir Starmer ígéretet tett a védelmi kiadások 2,3 százalékról 2,5 százalékra történő növelésére, és megbízást adott egy stratégiai védelmi felülvizsgálatra, amely várhatóan tavasszal zárul le. Ezt követően a kormány határidőt szab majd a 2,5 százalékos cél elérésére.

Ha 2030-ig megpróbáljuk elérni a célt, az a választások előtt a közszolgáltatásokat érintő mélyebb megszorításokat jelent majd. Úgy tűnik, hogy ez nem fog menni

– mondta a The Timesnak egy magas rangú kormányzati forrás. „A több védelmi kiadásnak rosszabb az alternatívája" – mondta a londoni lapnak egy másik tisztviselő, aki szerint épp ezért „nincs más választásunk. Ha értesz a kincstár ügyeihez, rájössz, hogy a védelmi kiadások 2,5 százalékra emelése sokkal olcsóbb, mint a 20 százalékos vámok az USA-tól”.

A brit védelmi kiadások növelését sürgetők elsősorban a ballisztikus rakéták elleni légvédelmének hiányára, a tenger alatti kábelek szabotázzsal szembeni kiszolgáltatottságára és a műholdakra jelentett fenyegetésre hívják fel a figyelmet. Az Egyesült Királyságban a soron következő parlamenti választások 2029 közepén lesznek esedékesek.

Kapcsolódó