Napról-napra egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Donald Trump lesz a republikánusok elnökjelöltje. Az Egyesült Államok volt elnöke meggyőző iowai és New Hampshire-i előválasztási győzelmével megszilárdította a pozícióját, nem csoda, hogy a republikánus kihívók mezőnye erre válaszul egyre fogyatkozik. 

Trump azonban hiába erős befutó,

négy olyan büntetőeljárás is folyamatban van ellene, amely akár keresztbe is tehet az újrázásának.

Vádolják azzal, hogy hanyagul kezelt titkosított kormányzati aktákat, üzleti dokumentumokat hamisított, hogy eltitkoljon egy pénzkifizetést, továbbá, hogy a 2020-as elnökválasztáskor Georgia államban kísérletet tett az eredmények megváltoztatására, ráadásul bűnszervezetben. 

Külön szövetségi vádemelés is volt ellene, mondván, hogy beavatkozott a 2020-as szavazásba, amelyet elveszített Joe Biden elnökkel szemben. Mind a négy esetben ártatlannak vallotta magát.

Habár az amerikai alkotmány szerint Trump akkor is pályázhatna az elnöki posztra ha elítélik, ám egy jogerős ítélet azért jelentősen befolyásolhatja a kampány kimenetelét. Mi több, példátlan lenne az amerikai elnökválasztások történetében, ha egy elítélt aspirálna az elnöki székbe. 

Elképzelhető lesz, hogy Trump egy börtöncellából kampányol majd? Egy jogerős ítélettel pálcát törnek felette? Egyáltalán választható lesz? A kérdésekre az Al Jazeera cikke próbál választ adni: 

Trump akkor is indulhat az elnökválasztáson, ha elítélték?


Igen. Az Egyesült Államok alkotmánya szerint minden 35 év feletti „született állampolgár”, aki legalább 14 éve az Egyesült Államokban él, indulhat az elnökválasztáson.

„Nincs olyan rendelkezés az alkotmányban, amely tiltaná, hogy valaki csak azért mert elítélték, ne indulhasson az elnöki székért” – magyarázta Aziz Huq, a Chicagói Egyetem jogászprofesszora.

Más kérdés, hogy bizonyos polgárjogi csoportok az alkotmány egy kevéssé ismert záradékára hivatkozva igyekeztek elérni Trump kizárását.

Milyen záradékról van szó?


Ez a 14. kiegészítés 3. szakasza, amely kizárja az amerikai tisztségek betöltését, beleértve az elnökséget is, ha valaki az Egyesült Államok ellen lázadást szított vagy lázadásban vett részt, ebben segédkezett vagy erre bujtott fel.”

Egyes vélemények szerint Trumpnak a 2020-as választási eredmények megváltozatására tett kísérletei bőven kimerítik ezt a tényállást. Hogy Donald Trumpot ez alapján el lehet-e tiltani még igencsak kérdéses, jelenleg az amerikai legfelsőbb bíróság asztalán pattog a labda. A testület bíráit azután kérték fel, hogy mérlegeljenek, miután két állam, Colorado és Maine az előválasztási szavazólapokról épp erre a lázadásra vonatkozó záradékra hivatkozva távolította el Trump nevét.

Indultak már az elnökválasztáson elítéltek?


Igen. 1920-ban a szocialista párt jelöltje, Eugene V. Debs egy georgiai szövetségi börtönből kampányolt az elnökválasztás során. Debs, akit lázadásért csuktak le csaknem egymillió szavazatot szerzett. Lyndon LaRouche Jr. 1992-ben szintén indult az elnökválasztáson, és szintén egy szövetségi börtönből kampányolt, ahol egy összeesküvés és postai csalás miatt kiszabott büntetését töltötte. A Chicagói Egyetem professzora azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy egyik sem volt komoly aspiráns, ellentétben Trumppal. 

„Az Alkotmány ugyanis abból a feltételezésből indul ki, hogy a jelölteket valamilyen eljárás során választják ki, amely végül kiszűri azokat az embereket, akik a múltban bűncselekményeket követtek el” – fűzte hozzá.

Trump mentelmi jogára hivatkozik abban a szövetségi ügyben, amelyben azzal vádolják, hogy törvénytelenül próbálta megdönteni 2020-as választási vereségét.
Trump mentelmi jogára hivatkozik abban a szövetségi ügyben, amelyben azzal vádolják, hogy törvénytelenül próbálta megmásítani a 2020-as választási vereségét.
Kép: Reuters

Meddig lehet húzni jogászkodással?


Az tény, hogy a perek bizony komoly fejtörést okozhatnak a volt elnöknek, akinek folyamatosan a bírók előtt kell állnia. Igaz minden attól függ, hogy mikor indul az eljárás, mivel Trump-körüli jogi csapat már több indítványt is benyújtott az ügyek halasztására vagy az ellene felhozott vádak végleges elutasítására.

„Nem tudjuk, hogy a büntetőügyek közül melyik kerülhet a bíróság elé még november előtt, mert számos fellebbviteli eljárás van folyamatban a leállításukra vagy felfüggesztésükre” – mondta Frank Bowman, a Missouri Egyetem emeritus professzora. A fellebbezéseknek köszönhetően már legalább egy ügyet el kellett halasztani és egyáltalán nincs hír arról, hogy mi az új menetrend.

Jöhet a versenyfutás az idővel?


Mind a demokrata, mind a republikánus párt az év elején kezdte meg a jelölési versenyét. Trump kényelmesen nyert Iowában és New Hampshire-ben is januárban, nyomást gyakorolva utolsó jelentős republikánus kihívójára, Nikki Haley volt ENSZ-nagykövetre, hogy kiszálljon a versenyből.

A legközelebbi megmérettetések még ebben a hónapban lesznek Nevadában, Dél-Karolinában és Michiganben. Több mint egy tucat állam ezután március elején tartja az előválasztást az úgynevezett szuperkedden.

A republikánusok hivatalosan a pártgyűlésen választják meg jelöltjüket, amelyet július közepén tartanak Wisconsinban, a demokraták pedig egy augusztusi kongresszuson erősítik meg jelöltjüket – aki szinte garantáltan Biden elnök lesz.

Az általános választást november 5-én tartják.

Kapcsolódó


Ha a republikánusok véglegesítik Trumpot elnökjelöltként, nincs visszaút?


„A betegségtől vagy a haláltól eltekintve nem hiszem, hogy bármi akadályozná Trumpot a novemberi szavazáson” – mondta a Temple Egyetem oktatója.

Ráadásul a republikánusok jelöltjét választó küldöttek szinte mindegyike úgynevezett kötött küldött – vagyis az államuk előválasztási és pártszabályai alapján kell egy jelöltre szavazniuk – semmiféle rugalmasság nincs már ilyenkor a rendszerben. Ez akkor is így lesz, ha időközben elítélik. 

Egyedül Trump tehetné meg, hogy kiszáll a versenyből, ám ezt az eshetőséget már saját maga is kizárta.

Hacsak nem történik valami isteni csapás, (a republikánusok) Trumphoz ragadtak az elnökjelöltség tekintetében

– teszi hozzá Geoff Kabaservice, a washingtoni jobbközép agytröszt politikai ügyekért felelős alelnöke.

Lehet, hogy Trump végül egy börtöncellából lesz kénytelen kampányolni?


Erre kevés az esély. Még ha november előtt el is ítélik, „a jogerős végzésig
még mindig lesz némi idő” – magyarázta Bowman a Missouri Egyetemen. Ráadásul Trump csapata mindenféle jogi csűrés-csavarással szinte biztosan késleltetné a büntetőeljárást. 

„Vajon Trump fellebbezne az ítélet ellen? Persze, hogy fellebbezne. Nem tűnik valószínűnek, hogy egy bíró azonnal előzetes letartóztatásba helyezné."

Gyengítik vagy erősítik Trumpot, hogy a bíróság előtt kell magyarázkodnia?


Ez talán a legfontosabb fontos kérdés.

A New York Times és a Siena College decemberi közvélemény-kutatása szerint a republikánus előválasztáson szavazók 62 százaléka úgy vélte, hogy Trumpnak a párt jelöltjének kell maradnia, ha a legtöbb előválasztási szavazatot nyeri – még akkor is, ha bűncselekmény miatt elítélik.

A New Hampshire-i republikánus előválasztók 54 százaléka szintén azt mondta, hogy akkor is alkalmas lenne az elnökségre, ha bűncselekmény miatt elítélik – derül ki a Washington Post exit poll felméréséből. Ez az arány már 87 százalékra ugrott azon szavazók körében, akik Trumpot támogatták a múlt hónapban New Hampshire-ben.

Nagyon nagy kérdés persze, hogy mennyiben változna ez a vélemény, ha a volt elnökök fölött nemcsak a Damoklész kardja lengene, hanem valóban elítélnék. A Morning Consult és a Bloomberg januári felmérése azt mutatta, hogy a kulcsfontosságú ún. swing-államokban a regisztrált választók 55 százaléka nem szavazna a volt elnökre, ha börtönbüntetésre ítélnék.

A republikánus előválasztások során Trump egyébként előszeretettel tüzeli a támogatót azzal, hogy boszorkányüldözést folytatnak ellene. Rendre azzal vádolja a demokratákat, hogy mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák, hogy ismét elnök legyen. Persze ez a stratégia nagyon is jól működik a rajongó hívei körében, ugyanakkor a mérsékeltebb republikánusokat, a függetleneket vagy akár a demokratákat, akik esetleg fontolóra vennék, hogy rá szavazzanak, nagy eséllyel nem tudja megszólítani. 

A büntetőperek tehát valójában nem fogják megakadályozni, hogy jelölté váljon, és hogy lekerüljön a szavazólapokról. „De megmutatják majd Trump legrosszabb tulajdonságait a választók azon szegmense számára, akiknek ez viszont számít”– olvasható lapban.