Ismét elszabadultak a függetlenedési vágyak Katalóniában. Hétfőn, a katalán nemzeti ünnepen a rendőrség tájékoztatása szerint 115 ezren, míg a szervezők szerint 800 ezren vonultak utcára hétfőn Barcelonában, és az elszakadást követelték Spanyolországtól.

Azért vagyunk itt, hogy világossá tegyük a spanyol állam számára: még semmi sem fejeződött be, és nem is ér véget addig, amíg nem leszünk függetlenek – jelentette ki Dolors Feliu, az esemény főszervezőjének számító Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű civil politikai szervezet elnöke beszédében.

Újra tárgyalóasztalhoz ült a héten Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő. Brüsszeli erőfeszítéseik azonban ezúttal is kudarcot vallottak, megegyezés nélkül fejezték be a csütörtöki egyeztetéseket is.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint ezúttal inkább Kurti volt az, aki nem volt hajlandó közelebb araszolni a kompromisszumhoz. Ez a megjegyzés pedig a Szerb Haladó Pártnak (SNS) kedvezhet nemzetközi és hazai kommunikációs szempontból is. A szerb kormányzó párt már bizonyos szempontból kampányüzemmódba kapcsolt, erre utal az is, ahogy a közelmúltban módosították az idei költségvetést.

Lemondás és elnökbuktatási vágyak

Lemondott Miltiádész Varviciotisz görög tengerhajózási miniszter, miután egy halálos kompbaleset kapcsán ellenszenvesen nyilatkozott.

Egy 36 éves férfi múlt héten a közösségi médiában megjelent felvétel szerint szóváltásba keveredett egy komp legénységével a hajótat rámpáján, miközben a hajó kifutott az Athén mellett található pireuszi kikötőből. A férfi érvényes jeggyel szállt fel a fedélzetre, ám később valamiért mégis leszállt, majd amikor ismét megpróbált feljutni a hajóra, visszalökték és a tengerbe esett. Az utasok kiáltozása ellenére, akik látták a férfit a vízben, a komp elhagyta a kikötőt, nem sietett a férfi segítségére senki nem sietett, aki így megfulladt.

A hatalmas visszhangra reagálva Miltiádész Varviciotisz bocsánatot kért, bár ragaszkodott házzá, hogy félreértették őt. Később aztán bejelentette, lemond tisztségéről.

Mindeközben az Egyesült Államokban a republikánusok nem remélhetnek ilyen gyors sikert a Joe Biden amerikai elnök ellen elindított újabb megmozdulásuktól. A képviselőház republikánus elnöke, Kevin McCarthy jelentette be, hogy kezdeményezte a képviselőház bizottságainál egy impeachment-eljárásnak megágyazó vizsgálat indítását.

Az economxnak nyilatkozó szakértő szerint most nem is az a kérdés, elindul-e az eljárás. A republikánusok inkább azzal járhatnak jól, ha elhúzódik a nyomozás, és ezt akár az elnökválasztáson is a maguk hasznára tudják felhasználni.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök mindenesetre már most arra kérte Donald Trump volt amerikai államfőt, ne mondja fel az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatását, ha úgy alakul, hogy 2024-ben ő lesz ismét az elnök. Boris Johnson arra figyelmeztetett, hogy az orosz katonai győzelem bumerángként érhetné a Trump-kormányzatot.

Uniós hadakozások

Az Európai Unió azon dolgozik, hogy megkönnyítse az ukrán gabonaexportot azokba a tagállamokba és a világ azon részeibe, ahol kereslet van rá – jelentette ki Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Hangsúlyozta, hogy az EU a gazdák mellett áll, és az Ukrajnával szomszédos országok gabonapiacai stabilizálódtak az uniós ideiglenes intézkedéseknek köszönhetően. Mint mondta, az Ukrajnával határos országoknak nyújtott támogatás elérte a 156 millió eurót, 70 milliót ebből az összegből Lengyelország, 40 milliót Románia, 26 milliót Bulgária, 16 milliót Magyarország, ötmillió eurót pedig Szlovákia kapott.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő mindenesetre gyorsan leszögezte,

Lengyelország nem nyitja meg újra határát az ukrán gabonaimport előtt, függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság hogyan dönt.

Tunéziával is támadt némi nézeteltérése az EU-nak. Az afrikai ország megtiltotta az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága (AFET) küldöttségének, hogy tunéziai területre lépjen. Az EP hiányolja a demokratikus normákat az országban, Tunézia szerint viszont demokrácia van.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig stratégiai párbeszédet kezdeményezett az európai mezőgazdaság jövőjéről. Sajtóinformációk szerint Brüsszel az európai parlamenti választások árnyékában kihátrál a radikális álltajóléti és természet-helyreállítási törvény mögül. A zöld civil szervezetek az agrárcégek lobbistáit sejtik a háttérben, miközben a gazdák képviselete üdvözli a bizottsági elnök bejelentését.