Bár a francia miniszterelnök, Élisabeth Borne elkerülte, hogy azonnal lemondjon, a francia elnökre továbbra is nyomás nehezedik, hogy megtörje a hallgatását és megerősítse a kormányt, miközben az utcán egyre nagyobb a düh. A parlamentben ellenzéki politikusok arroganciával, a demokrácia megtagadásával és azzal vádolták Emmanuel Macront, hogy nem tanult a négy évvel ezelőtti kormányellenes tiltakozó mozgalomból – írja a The Guardian.

Kormányzati bennfentesek, ellenzéki politikusok és megfigyelők attól tartanak, hogy Franciaországban újabb spontán, kormányellenes lázadásra kerülhet sor a városokban és kisvárosokban nemcsak a nyugdíjkorhatár 64 évre emelése miatt, hanem a politikai rendszerrel szembeni bizalmatlanság miatt is, alig néhány évvel azután, hogy a sárga mellényes mozgalom beárnyékolta az elnök első hivatali idejét.

Egyes megfigyelők szerint Emmanuel Macron egyik lehetősége a következő hetekben az lehet, hogy leváltja a miniszterelnököt, és átalakítja a kormányát.

Az első bizalmatlansági indítványt, amelyet Charles de Courson, Franciaország leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselője, a Liot kis ellenzéki centrista párt tagja terjesztett elő, szűkös vereséget szenvedett: mindössze kilenc szavazattal maradt el a szükséges abszolút többségtől. Összesen 278 képviselő szavazott igennel.

A bizalmatlansági indítványt támogatták a baloldali Nupes csoportosulás politikusai, valamint Marine Le Pen radikális jobboldali párttársai, továbbá független honatyák és a jobboldali Les Républicains néhány képviselője is. Ez azonban nem volt elég a kormány megbuktatásához. Egy másik, Le Pen pártja által benyújtott bizalmatlansági indítványra nem sokkal később került volna sor, de várhatóan az nem fog átmenni.

Törvénnyé válhat a nyugdíjrendszerre vonatkozó javaslat

Ha a kormány mindkét szavazást megnyeri, akkor Emmanuel Macron nyugdíjrendszerre vonatkozó változtatási javaslatai valószínűleg gyorsan törvényerőre emelkednek.

A törvényről azonban konzultálni fognak a francia alkotmánytanáccsal, az ellenzéki pártok pedig népszavazást akarnak kezdeményezni. A változtatások értelmében az általános nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelkedik Franciaországban, a közszféra egyes dolgozói elveszítik a kiváltságokat, és gyorsított ütemben emelkedik a teljes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges ledolgozott évek száma.

A feszültség nem csökken Franciaországban, csütörtökre nagyszabású sztrájknapot és tiltakozó akciókat terveznek. Emmanuel Macronra most komoly nyomás nehezedik, hogy szóljon a nemzethez, és tisztázza, hogyan kívánja folytatni a kormány a munkáját, valamint hogy lehet-e kormányátalakítás.

A francia elnök centrista csoportosulása a tavaly júniusi választásokon elveszítette abszolút többségét, így a kormány helyzete meggyengült.

Nárcisztikus vezető Franciaország élén? 

A bizalmatlansági indítványt előterjesztő centrista Charles de Courson a parlamentben azt mondta, hogy a kormány részéről „a demokrácia megtagadása”, hogy parlamenti szavazás nélkül akarja keresztülvinni a nyugdíjváltoztatásokat. Boris Vallaud, a szocialista párt képviselője szerint a kormány „elferdítette a demokráciát, arroganciát és megvetést tanúsított a parlamenttel, az ellenzéki politikusokkal és a szakszervezetekkel szemben”.

Olivier Marleix a Les Républicains nevű jobboldali pártból, amelyre a kormánynak valószínűleg támaszkodnia kell majd a jövőbeni törvények elfogadásában, harsány beszédében kijelentette, hogy az elnöknek „változtatnia kell a hatalomhoz való hozzáállásán”. A képviselő szerint Emmanuel Macron nárcisztikus módon vezette az országot, a franciák élete iránt teljesen érzéketlenül.

Hétfőn Franciaország egyes részein, többek között Nantes és Lorient mellett, útlezárások és körforgalmaknál tartott tüntetések voltak folyamatban. Rennes-ben kukákat gyújtottak fel egy autópályán, és autókat állítottak meg. Clermont Ferrand-ban rövid időre lezárták a főpályaudvart.