Ukrajna – nem meglepő módon – szoros menetrendet követne az Európai Unióhoz való csatlakozásban, így nagy várakozásokkal, tettre készen várják az ország vezetői a pénteki EU–Ukrajna csúcstalálkozót.

„Az a roppant ambiciózus tervünk, hogy két éven belül csatlakozunk az Európai Unióhoz, így azzal kalkulálunk, hogy idén, 2023-ban a tárgyalások már a belépést megelőző fázisba léphetnek” – idézi Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt a Politico.

Az ukrán tervek egyetlen apró szépséghibája, hogy az Európai Unión belül senki sem tartja reálisnak, hogy a vázolt forgatókönyv pontosan ebben a formában megvalósuljon.

Emmanuel Macron francia elnök például tavaly úgy fogalmazott, akár évtizedekbe is telhet, mire Ukrajna csatlakozhat az EU-hoz. A Politico szerint még azok a politikusok is, akik korábban azért kardoskodtak, hogy Kijev mielőbb kapja meg a jelölti státuszt, most már visszafogottabbak, és a  háttérbeszélgetések során arról értekeznek: még évekbe telhet, mire az ország valóban uniós tagállammá válhat.

Arról nem is beszélve, hogy Szerbia, Törökország és Montenegró is évek óta vár arra, hogy csatlakozhasson az uniós kötelékbe. Tavaly decemberben Bosznia-Hercegovina is megkapta az uniós tagjelölti státuszt, ám szakértők szerint annak fényében, hogy Ukrajnát korábban tüntették ki ezt a lehetőséget, ez egy túl későn érkezett és túlságosan apró gesztus az EU részéről. Főleg annak tudatában, hogy inkább csak egy politikai gesztus volt a nyitás mindkét esetben.

Érdekellentétek és elvárások

Ukrajna uniós csatlakozását teljes mellszélességgel támogatják a balti államok és Lengyelország. Ugyanakkor több kulcsfontosságú uniós ország is óvatos Kijevvel kapcsolatban: attól tartanak, hogy az együttesen 80 millió lakost képviselő Ukrajna és Lengyelország összefogva akár Németországot is felülmúló politikai erővé válhatna. Ráadásul Ukrajna csatlakozása jókora terhet jelentene az uniós költségvetésre nézve.

A pénteki csúcstalálkozón mindenesetre a felek tisztázzák a fő elvárásokat.

Denisz Smihal abban bízik, hogy már a héten jelentős előrelépést tudnak tenni bizonyos területeken, például:

  • az ipari termékekre vonatkozó vízummentesség;
  • az ukrán exportra vonatkozó vámmentesség egy évvel való meghosszabbítása terén, valamint;
  • az uniós roamingövezethez való ukrán csatlakozás témájában.

Egy vezető uniós tisztségviselő azonban hangsúlyozta, hogy „elég magasak a kijevi elvárások, ám először meg kell felelni az Európai Bizottság által támasztott feltételeknek, ki kell érdemelni az előrelépést”.

Az egyik kiemelt kérés például a korrupció visszaszorítása. „Egy megreformált Ukrajnára van szükségünk, a háború előtti Ukrajna nem léphet be az uniós kötelékbe” – nyilatkozta egy másik uniós tisztségviselő.