A történelem kereszteződéshez érkezett, már nemcsak a beszédnek van helye, hanem 

itt az ideje cselekedni: fellépni és vezetni, és egyesíteni egy új tervet az igazságos és tartós béke érdekében

– jelentette ki Keir Starmer brit miniszterelnök a vasárnapi csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón, amelyet európai állam- és kormányfők, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mark Rutte NATO-főtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének részvételével tartottak annak árnyékában, hogy a pénteki amerikai-ukrán elnöki egyeztetés után nőtt a bizonytalanság a transzatlanti szövetség jövőjét illetően.

A brit miniszterelnök kijelentette:

Európáé lesz a fő felelősség az esetleges ukrajnai béke biztosításáért,

viselni kell ezt a terhet, de a sikerhez az Egyesült Államoknak határozottan támogatnia kell az erőfeszítéseket, hogy „együtt tolják előre”.

Létrejött a „hajlandók koalíciója”

A csúcstalálkozón több ország – köztük Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország – megerősítette: az összesen körülbelül 4,6 milliárd eurónyi kölcsön mellett részt kívánnak venni az Európa által Ukrajna megsegítésére tervezett „hajlandók koalíciójában", és 

egy közös béketervben, amelyet bemutatnak az USA-ban, hogy szándékaik szerint tartós béke születhessen.

Azt rájuk hagyom, hogy nyilatkozzanak arról, pontosan hogyan akarnak hozzájárulni ehhez, de ezt sikerült előre vinnünk – fogalmazott a brit vezető a támogató országokról, annyit elárulva, hogy Európa folytatni fogja a katonai segélyezést, és fenntartja az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást Ukrajna érdekében.

Csizmával, repülőgépekkel erősítik Ukrajnát, de az USA is kell

Minden tartós békének biztosítania kell Ukrajna szuverenitását és biztonságát, ezért békeegyezmény esetén

folyamatosan erősítik az ország saját védelmi képességeit, hogy megakadályozzák a jövőbeli inváziót

idézi a Deutsche Welle Starmert, aki úgy fogalmazott: „országa készen áll arra, hogy ezt másokkal együtt csizmával a földön és repülőgépekkel a levegőben támogassa”.

Nagy-Britannia és Franciaország megerősítette, hogy hajlandó katonákat biztosítani a békefenntartó erők számára – az elképzelés szerint a küldetést az USA-nak is biztosítania kellene Oroszország kordában tartása érdekében. 

Starmer szerint

egy esetleges tűzszüneti megállapodás „nem lehet papírtigris”,

hanem szükség esetén katonailag is garantálni kell – írja a Nachrichten.

Az USA-val kapcsolatban Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke még a csúcstalálkozó előtt arra figyelmeztetett, hogy el kell kerülni a nyugati megosztottságot, és szorgalmazott egy mielőbbi Európa-Amerika csúcstalálkozót.

Zsebbe nyúlnak a védelemért, fokozzák a fegyverkezést

Mark Rutte NATO-főtitkár – részletek nélkül – méltatta azokat az európai országokat, amelyek fellépnek, hogy segítsenek biztonsági garanciákat nyújtani a békemegállapodás megkötésekor.

Jelezte azt is, hogy több ország bejelentette: növelni fogja a védelmi kiadásait.

Konkrétumokról is született döntés. Stramer közölte: amellett, hogy katonákat és vadászgépeket adnak, a britek 1,6 milliárd font értékű segélycsomagot biztosítanak Ukrajnának, amely lehetővé teszi, hogy a megtámadott ország 5000 légvédelmi rakétát vásároljon, exportfinanszírozás segítségével.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig arról beszélt, hogy

Európának sürgősen újra fel kell fegyverkeznie, mégpedig „masszívan”.

A tagállamoknak védelmi kiadásaik növelésére pénzügyi mozgásteret kell adni, ehhez a következő, csütörtöki találkozón tervet mutatnak be – mondta von der Leyen, kiemelve, hogy Európának meg kell mutatnia az USA felé, hogy kész megvédeni a demokráciát.

Folytatódik a matekozás

Jövő csütörtökre az EU újrafegyverkezésének témájában is tárgyalásokat terveznek, mivel egyre nő a félelem, hogy Trump vészhelyzetben katonailag magára hagyhatja Európát. Az európai fegyveres erők készletei évtizedek óta csökkennek, amit súlyosbítottak az ukrajnai szállítások. Szakértői becslések szerint az EU-nak mintegy 500 milliárd euróra lesz szüksége a következő tíz évben ahhoz, hogy katonailag is megállja a helyét, annak fényében, hogy elemzők szerint 2029-től – gyors ütemben termelő hadigazdaságával – Oroszország olyan helyzetbe kerülhet, hogy megtámadja Európát. A védelmi felkészülés finanszírozása viszont óriási kihívást jelent a szűkös nemzeti költségvetések idején. Egyes tagállamok közös adósságvállalást szorgalmaznak, míg a megszorításokkal érintett országok az óvatosabb intézkedéseket pártolják a fegyverkezési projektekhez, amelyhez a hiteleket az Európai Beruházási Bank kezelné – foglalta össze az osztrák Kurier.