Aleksandar Vucic szerb elnök bejelentette, hogy március 4-én vagy egy héttel korábban lesznek az előrehozott parlamenti választások Szerbiában. Az, hogy végül melyik dátum lesz a befutó, legkésőbb december 31-ig eldől – ígérte az államfő.

Szerbiában a legutóbb 2022. április 3-án tartottak előrehozott parlamenti választást, ám az elnök már a választás éjszakáján bejelentette, hogy két évvel később újra választásokra lehet számítani. Ez szinte bevett szokásnak tekinthető az országban, gyakorlatilag egymást érik a kampányidőszakok. Az elmúlt 11 évben Szerbiában öt parlamenti és két elnökválasztást tartottak.

Görögországban csütörtökön közalkalmazottak ezrei vonultak az utcára, többek között

  • tanárok;
  • orvosok;
  • és a tömegközlekedési dolgozók is

sztrájkoltak.

A Görögországban egyébként legkevésbé sem ritkaságnak számító munkabeszüntetési akciót az váltotta ki, hogy Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök kormánya egy új törvénytervezettel rugalmas munkaidőt vezetne be. A tervezetben egy hatodik munkanap (szombat vagy vasárnap) bevezetése is szerepel, ezen kötelező lenne dolgozni, de 40 százalékos kiegészítő bér is járna érte. Szintúgy bevezetnék az „igény szerinti foglalkoztatást”, amely lehetővé tenné a munkaadó számára azt, hogy a dolgozókat csupán 24 órával az érintett munkanap előtt munkára kötelezhessék.

Az olasz Matteo Salvini és a francia Marine Le Pen mindeközben megerősítette radikális jobboldali szövetségét a jövő évi uniós választások előtt. A két politikus bevándorlásellenes elveit hangoztatta vállvetve támogatóik előtt.

Donald Trump volt amerikai elnök pedig nyelvbotlásaival borzolta a kedélyeket. Az amerikai üzletember-politikus, aki rendszeresen hangoztatja, hogy Joe Biden aktuális államfő már „túlságosan szenilis” ahhoz, hogy betöltse hivatalát, a konzervatív Pray, Vote, Stand csúcstalálkozón tett pár furcsa megjegyzést. Trump arról beszélt például, hogy Biden „kognitív sérült, és a második világháborúba” vezetné az országot, ha 2024-ben újraválasztanák. Majd azt is megjegyezte, Barack Obama ellen sikerült megnyernie 2016-ban egy olyan választást, amelyről mindenki azt mondta, képtelenség.

Hadi híradások

Bár a hadi eseményekkel kapcsolatos hírek már több mint másfél éve elsősorban az ukrajnai történésekről szólnak, most azonban más országok is rivaldafénybe kerültek ilyen tekintetben.

A destruktív, egyoldalú akciók leállítására szólította fel Kínát a tajvani védelmi minisztérium, miután kínai katonai repülőgépek 24 óra alatt többször is – összesen 103 alkalommal – megsértették Tajvan légterét.

Azerbajdzsán pedig kedden indított katonai akciót a szakadár Hegyi-Karabah régió ellen. A védelmi minisztérium az akciót terrorelhárításnak nevezte.

Gyűrűzik tovább a gabonakonfliktus

A héten eldőlt, Kijev bepereli Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), amiért megtagadták az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalmának feloldását.

Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő szerdán felszólította a lengyel felet, hogy tegyék félre az érzelmeket, és fontolják meg a kijevi javaslatokat a probléma megoldására. Erre azonban már igazán besokallt a lengyel országvezetés, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette,

Varsó nem ad több fegyvert Ukrajnának, mert Lengyelországnak jelenleg saját magának kell modernebb fegyvereket beszereznie.

Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint Ukrajnának most lenne érdemes résen lennie, és visszavonulót fújnia. Abban az esetben ugyanis, ha eszkalálódik a konfliktus, és Lengyelország újabb területeken hátrál ki Kijev mögül, az ukránok arra eszmélhetnek, hogy kénytelenek letenni a fegyvert.

Ukrajna sok más segítséget is kap Lengyelországtól. Elég csak arra gondolni, hogy a lengyelek biztosítják az ukrán hadsereg által felhasznált üzemanyagnak nagyjából a felét. De kőolaj-finomítással, kiképzési és javítóbázisokkal is segíti Lengyelország Ukrajnát. Ha ez a probléma tovább eszkalálódik, és a lengyelek úgy döntenek, teljesen magára hagyják Ukrajnát ezekben a kérdésekben, akkor a háborúnak lényegében vége is van. Ukrajna Lengyelország nélkül nem tudja folytatni ezt a háborút

– mondta az Economxnak Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.

Jó hírt is kapott a héten Ukrajna, az Egyesült Államok bejelentette, hogy M1A1 Abrams harckocsikat szállít a háború sújtotta országba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aztán meg is látogatta Washingtonban az amerikai elnököt, és még több fegyvert kért tőle az országa számára.