Elmondta, hogy az uniós védelmi miniszterek március 8-9-re tervezett rendkívüli találkozója lehetőséget ad az országoknak arra, hogy lőszert ajánljanak fel meglévő készleteikből, hozzátéve, hogy az európai hadseregeknek számára akár 10 hónapig is eltarthat, amíg egyetlen új lőszert is megrendelnek és megkapnak.
Sürgős háborús üzemmódban vagyunk. Ezt a lőszerhiányt gyorsan meg kell oldani, hetek kérdése
- mondta a müncheni konferencián hozzátéve: ellenkező esetben a háborúnak vége, utalva arra, hogy Ukrajnának nincs esélye az orosz erőfölénnyel szemben.
A Guardian szerint az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén Borell azt is napirendre tűzi, hogy a meglévő 3,6 milliárd eurós európai békeeszközből az EU közösen szerezzen be lőszert a koronavírus idején a vakcinák beszerzésének mintájára, ezt az ötletet először Kaja Kallas észt miniszterelnök vetette fel.
Működhet, de mégsem
Borrell szerint az észt ötlet középtávon működne, de szerinte a hiány olyan sürgős, hogy az uniós országoknak a meglévő készletekből kell meríteniük. Fel kell használnunk, amivel a tagállamok rendelkeznek - mondta.
Sokkal többet kell tenni, és sokkal gyorsabban. Még mindig sok a tennivaló. Növelnünk és fel kell gyorsítanunk katonai támogatásunkat. Jelenleg az európai hadseregnek csaknem 10 hónapba telik egy 155 mm-es kaliberű lövedék megvásárlása, majdnem egy évbe, és csaknem három évbe, amíg egy levegő-levegő rakétát vásárol. Ez nincs összhangban azzal a háborús helyzettel, amelyben élünk
- jelentette ki.
Kallas ugyanezen az eseményen felszólalva azt mondta, hogy Oroszország háborús üzemmódban van, három műszakban gyárt lőszert, és hozzátette, hogy Európában is hasonló háborús alapokra kell helyezni a hadrendet. Azt állította, hogy a védelmi ipar vezetői azt mondták neki, hogy nem kaptak megrendeléseket az EU-tól.
Borrell szerint a lőszerek hiánya azért van, mert "elfelejtettük a klasszikus háborúkat - csak expedíciós erőkkel és technológiai villámháborúval foglalkoztunk".
Felidézte, hogy néhány európai ország, például Lengyelország megduplázta védelmi költségvetését, míg Franciaország 40 százalékkal 39 milliárd euróról 59 milliárd euróra növelte védelmi kiadásait.
Kreml: a Nyugat nem akar békét
A kollektív Nyugat részéről nincs meg a készség vagy a nyitottság a békekezdeményezésekre - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő vasárnap a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.
A szóvivő ezt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek azzal a kezdeményezésével kapcsolatban mondta, hogy Minszkben rendezzenek egy orosz-amerikai csúcstalálkozót, az ő részvételével.
Aligha remélhetünk viszonosságot és választ egy ilyen kezdeményezésre bárki részéről is a kollektív Nyugatról. Washingtonból pedig hallottuk a nyilatkozatokat, hogy Joe Biden amerikai elnöknek nem lesz más állomása (a jövő héten esedékes európai útja során), mint Lengyelország. Tehát egyelőre nincs készség vagy nyitottság a kollektív Nyugat részéről a békekezdeményezésekre
- közölte.
Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, a parlament két házához intézendő üzenetében részletes értékelést ad majd a nemzetközi helyzetről és az Ukrajnai elleni "különleges hadműveletről".
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Emmanuel Macron francia elnöknek arra a kijelentésére érezte fontosnak reagálni, miszerint Franciaország soha nem támogatta és nem is fogja támogatni Oroszország teljes legyőzését. Zaharova emlékeztetett rá, hogy Franciaország fegyvert szállít Ukrajnának.
Közben Oroszország részvétele miatt az ukrán parlamenti képviselők bojkottálni fogják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének 22. téli ülését, amelyet február 23-án és 24-én tartanak Bécsben.
Amerikát a földönkívüliek, a franciákat a nyugdíjreform, a szakértőket Erdogan tartotta lázban - kattintson, ha a Napi.hu külföldi hírösszefoglalójára kíváncsi!