A szuverenitás védelméről szóló törvény és a széles hatáskörökkel bíró Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása sérti a szabad és tisztességes választások elvét, ez áll Magyarországgal kapcsolatos ötpárti határozattervezetben.

A magyarországi jogállamiság megerősítéséről szóló parlamenti állásfoglalás-tervezet leszögezi, hogy az uniós értékek rendszerszintű megsértésének megállapítása céljából 2018-ban elindított hetes cikkelyes eljárás alatt a helyzet romlott, amihez hozzájárult az európai intézmények határozott fellépésének a hiánya

- áll a Népszavához eljutott tervezetben, azzal, hogy mindez Magyarországot a választási autokrácia hibrid rendszerévé tette.

A lap információi szerint ehhez hasonló megállapítást tartalmaz az Európai Bizottság (EB) felszólító levele is, amellyel február 7-én elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a nevezett jogszabály miatt. A kormány a válaszadásra megszabott két hónapos határidő elteltével, április elején reflektált a kifogásokra, ezeket most értékelik Brüsszelben. Ha a választ nem tartják kielégítőnek, a folyamatot a következő szakaszba léptethetik, majd az EU Bírósága elé utalhatják.
  • A kereszténydemokraták, 
  • a szocialisták, 
  • a liberálisok, 
  • a zöldpártiak 
  • és a szélsőbaloldaliak

által előterjesztett szöveg megismétli, hogy a hetes cikkelyes eljárásban végre el kell jutni ajánlások megfogalmazásáig, majd kimondani, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket.

A dokumentumban a képviselők aggodalmaiknak adnak hangot a július elsején hivatalba lépő magyar EU-elnökség miatt, és bírálják a tagállamokat, amiért elnézik, hogy a magyar kormány képviselői elnököljenek az EU Tanács demokráciával, jogállamisággal, alapvető jogokkal és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó ülésein.

Szerintük komoly aggályokat vet fel az a decemberi határozat, amely - az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését szolgáló intézkedések nyomán - 10,2 milliárd euró támogatást szabadított fel Magyarország számára anélkül, hogy az uniós források szabályszerű elköltését megfelelő pénzügyi ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások biztosítanák.

Az öt frakció felszólítja a döntéshozó EB-t, hogy vizsgálja felül a határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a volt igazságügyi miniszter kiszivárogtatott, az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaló megnyilatkozásai fényében.

Az előterjesztők szerint mindaddig fel kell függeszteni a Magyarországnak szóló közösségi támogatásokat, amíg a kormány a feloldásukhoz kötött összes feltételt nem teljesítette és az intézkedések a gyakorlatban is hatékonynak nem bizonyultak.

A lap úgy tudja, az EP utolsó, jövő heti plenárisa elé kerülő határozattervezethez a frakciók még nyújtanak be módosító indítványokat.