Az Ukrajna ellen egy éve indított orosz háborúról szóló vitát elindítva a bizottsági elnök elmondta, hogy az új szankciók az orosz fegyveres rendszerekben, például drónokban, rakétákban és helikopterekben használt elektronikus alkatrészeket is érintenék.
Ursula von der Leyen kiemelte, hogy Oroszország több száz, Iránban gyártott drónt is bevet az ukrajnai harctéren, és ezek ukrán civilek életét oltják ki. Ezért az Európai Bizottság most először javasol olyan szankciókat is, amelyek iráni gazdasági szereplőket és az Iráni Forradalmi gárda tagjait célozzák meg.
Hozzátette, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt feltételezi, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás nem fog kitartani, mert úgy véli, Európát könnyű zsarolni, mivel nagymértékben függött az orosz olajtól és gáztól. Von der Leyen szerint ebben Putiyn tévedett: elvesztette az energiaháborút, amelyet ő maga robbantott ki, mert „alkalmazkodtunk, megbízható partnerekhez fordultunk, és jó eredményeket értünk el”.
Fegyverkezés és diplomácia kéz a kézben
Josep Borrell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, a béke eléréséhez Ukrajnának meg kell nyernie ezt a harcot, és az EU-nak Kijevet katonailag segíteni kell, azzal párhuzamosan, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tesz az ENSZ közvetítésével lebonyolítandó béketárgyalások előmozdítására.
A katonai segítségnyújtás nem áll ellentmondásban a diplomáciai békekereséssel, hanem kéz a kézben haladhatnak. Nem értem azokat, akik azt mondják, hogy a béketárgyalásokhoz abba kell hagynunk a katonai segítségnyújtást Ukrajnának. Éppen ellenkezőleg, a kettőt együtt kell végezni
– hangoztatta a főképviselő.
Lassan, de biztosan hatnak a szankciók
Az orosz olaj- és gázbevétel januárban 46 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, és idén januárban az államháztartási hiány 14-szer nagyobb volt, mint az előző év ugyanezen hónapjában.
A szankciókat Josep Borrell lassan ható méreghez hasonlította, mert szerinte lassan, de biztosan aláássák az orosz gazdaság ipari és nem energetikai alapjait.
Bocskor Andrea a Fidesz EP-képviselője ezzel szemben hangsúlyozta: Magyarország elítéli Oroszország jogtalan háborúját Ukrajna ellen, és minden fórumon kiáll az ország szuverenitása és területi integritása mellett.
Reményét fejezte ki, hogy Ukrajna az EU-hoz való a csatlakozási feltételek teljesítése során, az országban élő nemzeti kisebbségek nyelvi és oktatási jogait is garantálja a koppenhágai kritériumoknak megfelelően. „A múlt decemberben elfogadott kisebbségi törvény azonban nem felel meg a jogegyenlőség elvének, ezért módosítani kell, és erre az uniónak is fokozottan figyelni kell” – emlékeztetett.