Lai Csing-te, a párt elnökjelöltje korábban kijelentette, hogy határozottan elutasítja a kínai nyomást, és ígéretet tett, hogy szembeszállnak Pekinggel és tárgyalásokat kezdeményeznek.
Mindez azután történt, hogy a tajvani választáson a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) elnökjelöltje győzött.
Az Egyesült Államok még 1979-ben cserélte le diplomáciai elismerését Tajpejről Pekingre, és már korábban kijelentette, hogy nem támogatja Tajvan hivatalos függetlenségi nyilatkozatát. Ugyanakkor informális kapcsolatai vannak az önálló közigazgatású szigettel, és továbbra is a legfontosabb fegyverszállítója és támogatója maradt.
Peking ugyanakkor nem tett le arról, hogy megtámadja Tajvant annak érdekében, hogy az ellenőrzése alá kerüljön és most attól tart, hogy Lai bejelenti a Tajvani Köztársaságot. A tajvani elnökjelölt ugyanakkor azt mondta, hogy ez nem fog megtörténni
– írja a Reuters.
Biden korábban olyan megjegyezéseket tett, melyek azt sugallták, hogy az Egyesült Államok Tajvan védelmére kel, ha Kína megtámadná. Ezek a megnyilvánulások nem tetszettek Pekingnek, így nem kizárt, hogy az amerikai elnök a szombati kijelentésével a kedélyek megnyugtatására tett kísérletet.
Washington ugyanakkor a szavazás előtt néhány órával kijelentette: elfogadhatatlan lenne, ha bármely ország beavatkozna a választásokba.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter gratulált Lai Csing-te győzelméhez, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok „elkötelezett az államközi béke és stabilitás fenntartása, valamint a nézeteltérések békés, kényszertől és nyomástól mentes rendezése mellett”.
A támogatás jeléül amerikai diplomáciai delegáció utazott Tajvanba vasárnap, melynek kapcsán a frissen megválasztott tajvani elnök azt mondta, hogy ez nem csupán az Egyesült Államok teljes körű támogatását mutatja, hanem „bizonyíték a Tajpej és Washington közötti szoros és sziklaszilárd kapcsolatra is”.