Tartogatott néhány érdekes fordulatot egy-egy 2024-es választás. Romániában például a meglepetésszerű szélsőjobboldali győzelmet az elnökválasztás első fordulójában egy váratlan fordulat követte. Mindössze két nappal a voksolás második fordulója előtt a román alkotmánybíróság érvénytelenítette az addigi eredményeket. Ez precedens nélküli helyzetet teremtett több szempontból is, például az éppen aktuális kormányalakítással kapcsolatban.
Júniusban az Európai Parlament (EP) új összetételéről döntöttek az európai választók. Az ezen született franciaországi eredmények nyomán pedig Emmanuel Macron francia elnök feloszlatta a parlamentet, és választásokat írt ki. Novemberben pedig az Egyesült Államokban tartottak elnökválasztást, amelyen Donald Trump republikánus jelölt aratott győzelmet az aktuális alelnök, Kamala Harris felett.
Választási fordulatokat természetesen a 2025-ös év is tartogathat. Jövőre esedékes például a parlamenti választás
- Venezuelában,
- Csehországban,
- Németországban,
- Koszovóban,
- Moldovában
- és Norvégiában;
Lengyelországban pedig elnökválasztást tartanak.
A beütemezett voksolásokon túl
Annak ugyan hivatalosan már idén el kellett volna dőlnie, hogy ki lesz a következő öt évben a román államfő, az annullálás következtében azonban ez nem valósulhatott meg. Akadtak ugyan szakértők, akik úgy vélték, akár még decemberben is meg lehet tartani az újabb első fordulót, a többség azonban azzal kalkulál, hogy 2025 márciusa előtt nem kerülhet sor erre.
Emellett Franciaországban is számítani lehet egy újabb parlamenti választásra – függetlenül attól, hogy idén is volt már egy előrehozott voksolás. A nyári parlamenti választáson összesen három 140-190 fő közötti nagy tömb jött létre a Nemzetgyűlésen belül, ezek a tömbök pedig nem különösebben hajlanak az együttműködésre.
Ez alól persze kivétel, ha a kormányt kell megbuktatni. Michel Barnier szeptemberben kapott miniszterelnöki megbízást. December elején pedig Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség és a Marine Le Pen neve által fémjelzett Nemzeti Tömörülés által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány 331 szavazatot kapott az 577 fős alsóházban.
Macron leszögezte, hogy mandátuma végéig – tehát 2027-ig – már nem szeretne új parlamenti választást kiírni. Az elemzők szerint azonban ez nem reális elképzelés.
A többség arra készül, hogy jövő nyáron újabb előrehozott parlamenti választást kell kiírni
– nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.
De eredetileg Romániában sem számítottak arra, hogy 2025-ben is választásokat tartanak majd. Precedens nélküli az a válsághelyzet, amely az országban az elnökválasztás, majd annak érvénytelenítése kapcsán kialakult. Az első fordulót várhatóan 2025 tavaszán tartják majd meg ismét.
Venezuelában már senki nem vár csodát
Venezuelában, de azon kívül is lélegzet-visszafojtva várták, mi történik a 2024-es elnökválasztáson. A közvélemény-kutatási adatok alapján egyértelműen látszott: a szavazók többsége változást szeretne. Azt, hogy végül ténylegesen Edmundo González ellenzéki jelölt kapta a legtöbb szavazatot, bizonyítani is tudták. Begyűjtötték ugyanis a szavazókörök 85 százalékának a hiteles jegyzőkönyveit, amelyek egyértelműen igazolják a győzelmüket.
A hivatalos eredmény azonban nem ezt tükrözte. Ezek alapján
Nicolás Maduro – a már eddig is hivatalban lévő elnök – a szavazatok 51 százalékát szerezte meg, González 44 százalékos támogatottságával szemben. Az ország vezetése semmiféle magyarázattal nem állt elő azzal kapcsolatban, hogyan is számolták és ellenőrizték az eredményeket.
2025 decemberében parlamenti választás is esedékes Venezuelában. Amennyiben az ellenzék hivatalosan is győzelmet aratott volna az elnökválasztáson, a következő cél lehetett volna számukra, hogy 2025 végén kétharmados többséget szerezzenek a parlamentben. Ezzel könnyebben tudták volna lecserélni Maduro embereit a kulcspozíciókban. Az elnökválasztási eredmények fényében azonban ezek a törekvések okafogyottá váltak.
Scholz bedobta a törölközőt
Miután az FDP, az SPD és a Zöldek alkotta jelzőlámpás koalíció a 2021 szeptemberében tartott választásokat követően alakított kormányt, 2025 őszén eleve esedékes lett volna egy újabb szövetségi választás.
Azt követően azonban, hogy a koalíció – kibékíthetetlen ellentétek miatt – november elején összeomlott, Olaf Scholz kancellár lépéskényszerbe került. Német sajátosság, hogy egy kormány és egy kancellár nem mondhat le egyszerűen. Ehhez bizalmi szavazásra van szükség, ahol a képviselőknek név szerint kell dönteni az országvezető további támogatásáról. Ez a Weimari Köztársaság öröksége, egy biztonsági mechanizmus, amely megakadályozza, hogy egy kormány a radikális erők játékszerévé váljon.
Scholz tehát bizalmi szavazást kért maga ellen, és – ahogy arra számítani lehetett – végül el is vesztette a parlamenti képviselők bizalmát. Ezzel eldőlt, hogy a német választók ősz helyett már februárban dönthetnek arról, ki irányítsa a következő négy évben az országot.
Sorsdöntő szavazás előtt a lengyelek
A 2025 tavaszán esedékes lengyel elnökválasztás kényes helyzet végére tehet pontot. Az egy évvel ezelőtt, 2023 decemberében beiktatott, Donald Tusk vezette kormánynak azzal kell megbirkóznia hatalomra kerülése óta, hogy a leváltott Jog és Igazságosság (PiS) párthoz köthető Andrzej Duda van az elnöki pozícióban.
Andrzej Bobinski, a Polityka Insight varsói agytröszt munkatársa szerint sorsdöntő választás lesz ez:
vagy kiderül, hogy a PiS jó úton halad ahhoz, hogy újra hatalomra kerüljön, vagy ez lesz a vég a PiS számára – jelenlegi formájában legalábbis
– idézi a The Economist.
A PiS elnökjelöltje Karol Nawrocki, Tusk pártja, a Polgári Platform pedig vele szemben Rafał Trzaskowskit, Varsó főpolgármesterét indítja. A közvélemény-kutatási adatok alapján szükség lesz második fordulóra is, és a küzdelem kettejük között dőlhet el.