Egyre nagyobb a feszültség Venezuelában, ahogy közeleg az elnökválasztás. A venezuelaiak július 28-án dönthetnek arról, hogy kitartanak-e a több mint tíz éve – 2013 óta – hatalmon lévő Nicolás Maduro mellett.

A kérdés valójában azonban egyáltalán nem az, hogy a szavazásra jogosult venezuelaiak kit szeretnének látni az ország élén. „Ha ez egy átlagos választás lenne, nyilvánvaló, hogy Edmundo González mérföldes előnnyel nyerne” – idézi a The Guardian Phil Gunsont, a caracasi székhelyű Crisis Group elemzőjét.

Egy caracasi magánegyetem több szervezettel közösen készített közvélemény-kutatást – fontos, hogy ez egy ténylegesen független felmérés, aminek lehet hinni. Ez alapján maximum 3-4 millió ember szavazhat Maduróra, miközben minimum 7, de inkább 8-10 millió az ellenzéki jelöltre, Gonzálezre. Ez azt jelentené, hogy nem paraszthajszállal, hanem földcsuszamlással nyerhet az ellenzék. Ez viszont csak akkor történhet meg, ha ténylegesen megszámolják a leadott szavazatokat – erre pedig gyakorlatilag semmi garancia nincs

– nyilatkozta az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Már a jelölti státusz megtartása is nagy szó

A tíz pártból álló egyesült ellenzék tavasszal hivatalosan is beállt González mögé, aki korábban Venezuela Buenos Aires-i nagykövete volt. Ez azonban csak azt követően történt meg, hogy előtte két jelölt elé is áthatolhatatlan akadályokat állítottak.

Az előválasztáson elsöprő győzelmet szerző első jelöltet, María Corina Machadót eltiltották az indulástól. Ezt követően Corina Yoris akadémikus, professzor mögé állt be az ellenzék, őt viszont „adminisztratív hiba” miatt nem regisztrálták.

„A diplomata González mindenesetre átment a rostán, valószínűleg azért, mert utólag jelentette be, hogy az ellenzéket képviseli”

– mondta a szakértő.

Most azonban újabb események borzolták a hangulatot a latin-amerikai országban: másfél héttel a választás előtt őrizetbe vették a Machado biztonságáért felelős személyzet vezetőjét.

Edmundo González a venezuelai ellenzék elnökjelöltje 2024. június 18-án Caracasban.
Edmundo González a venezuelai ellenzék elnökjelöltje 2024. június 18-án Caracasban.
Kép: AFP / Federico Parra

Nem borítékolható a tiszta választás

Már az előző elnökválasztással kapcsolatban is gyanítható, hogy nem azok a számok és eredmények kerültek nyilvánosságra, amelyeket a leadott szavazatok egyébként indokoltak volna.

„A rendszer finoman szólva tele van lyukakkal. 2018-ban nem létező szavazatokat adtak hozzá a végeredményhez, ami akkor még kiderült. Egy brit informatikai cég a rendszerét használták, és onnan szivárgott ki az információ, hogy valószínűleg csalás történt. Kizártnak tartották ugyanis, hogy este tízkor hirtelen 6 millió Maduróra leadott szavazat legális körülmények között jelenjen meg hirtelen. Most már nem biztos, hogy nyilvánosságra kerülne egy ilyen információ, mert már egy másik informatikai rendszert használnak, amely nincs nemzetközileg akkreditálva” – mutatott rá a kutató.

„Végső soron tehát azt csinálhatnak a számolásnál, amit akarnak. Márpedig Sztálin óta tudjuk, hogy mindig az nyer, akinek az emberei számolják a szavazatokat” – szögezte le.

A legnagyobb kérdés most az, mit lép Maduro arra, ha beigazolódik, hogy a lakosság túlnyomó része az ő távozását kívánja – elfogadja-e ezt vagy sem. Ha nem fogadja el, a közvetlen környezete még mindig megpróbálhatja megértetni vele, hogy nincs már támogatottsága az országban.

„Ha Maduro elcsalja ezt a választást, mindenki tudni fogja, hogy ez történt. Akkor pedig az a kérdés, hány millió ember fog az utcára menni tüntetni, a tiltakozók pontosan mit fognak csinálni, valamint hogy mit reagál erre a rendőrség és a katonaság. A tüntetők oldalára állnak-e a közkatonák, és nem lőnek bele a tömegbe, amikor elindul az elnöki palota irányába vagy az emberek közé lőnek” – mondta a professzor.

Ezek most egészen más tiltakozások lehetnek

Természetesen nem ez lenne az első alkalom, amikor Venezuela tüntetésektől hangos. 2017-ben és 2018-ban is tiltakozások sorozatával jelezte a lakosság egy része, hogy elégedetlen a Maduro-rezsim munkásságával.

A szakértő szerint azonban van egy hatalmas különbség az akkori állapotokhoz képest. Ez pedig Machado személye, akire ugyan nem lehet szavazni, ám a gyakorlatban még mindig ő az ellenzék vezetője. Ő nem pusztán a fővárosban, hanem országos szinten tudja mozgósítani az embereket.

Az elmúlt fél évben Machado rengeteg faluba és városba ellátogatott Gonzálezzel, az elnökjelölttel. A falvaktól a városokig tízezrek-százezrek mentek ki az ő hívására az utcára. Ez pedig hatalmas különbség ahhoz képest, hogy hat-hét éve jellemzően Caracasban a fiatal ellenzék tüntetett hónapokon keresztül. Más városokban viszont csak egy-két kisebb megmozdulás volt azokban az időkben. Akkoriban ráadásul még erős volt a lakosságon belül a chavista rendszer támogatottsága is. Ellenben ma azonban az emberek nem élnek jól, nincsenek lehetőségek, és elegük van abból, ahogy az elmúlt 25, de leginkább az elmúlt tíz évben az ország működött

– fogalmazott.