Feszülten várja szinte az egész világ, mi történik ma és következő pár napban – esetleg héten – Venezuelában. A közvélemény-kutatási adatok alapján egyértelműen látszik: a szavazók a ma esedékes elnökválasztáson a változásra szeretnének szavazni.
Az ellenzéki jelölt, Edmundo González jócskán lekörözheti támogatottságban Nicolás Maduro aktuális államfőt. Ehhez azonban a több mint tíz éve hatalmon lévő elnöknek is lehet egy-két szava. A közelmúltban tett megnyilvánulása alapján pedig egyre valószínűbb, hogy nem várható a részéről higgadt hatalomátadás.
Ha nem akarjátok, hogy Venezuela vérfürdőbe, testvérgyilkos polgárháborúba süllyedjen a fasiszták miatt, akkor biztosítsuk a legnagyobb sikert, a legnagyobb győzelmet népünk választási történelmében
– idézi Madurót a The Guardian.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök szerint mindenesetre a venezuelaiaknak nem szabad megijedniük. „Ha veszítesz, hazamész, és felkészülsz a következő választásra” – fogalmazott.
Az elemzők ellenben nem tartják valószínűnek, hogy Maduro így fogadjon egy vereséget. Sokkal több esély van szerintük egy olyan forgatókönyvre, hogy az elnök elcsalja a választást, amire országos szinten tömeges tüntetésekkel reagálhat a nép.
Infláció, elvándorlás, államosítás – gazdasági kihívásokból nincs hiány
Ha így vagy úgy – Maduro belátásának köszönhetően vagy tüntetésekkel –, de végül hatalomra jut az ellenzék, egy romokban lévő gazdaságot kell újjáépíteniük.
„Nagyon komplex, nagyon hosszú és nagyon drága folyamat lehet, mire össze tudnak rakni egy olyan országot, egy olyan gazdaságot, ami visszaáll a normalitás irányába. Leépíteni is 15 év volt, felépíteni sem lesz sokkal gyorsabb”
– nyilatkozta az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
„Még mindig magas az infláció. Kisajátítottak és államosítottak rengeteg termelő üzemet – a kis tésztagyártótól a nagy olajfinomítóig mindent – az elmúlt 25 évben. Gyakorlatilag újból rá kell szoktatni az országot, hogy merjenek vállalkozni, merjenek termelni, és valahogy talpra kell állítani a gazdaságot, munkahelyeket kell teremteni” – magyarázta a kutató.
Rámutatott, hogy a lakosság 25 százaléka, leginkább munkaképes korú fiatalok elhagyták az országot, nélkülük márpedig Venezuelának nincs jövője. „Ha a 8 millió elvándorolt egy részét nem tudják visszacsalogatni megfelelő álláskínálattal, megélhetési lehetőségekkel, akkor akármit is tesz az új elnök a parlamenttel karöltve, nem lesz jobb Venezuela helyzete.”
A nemzetközi szankciók feloldása nem lenne elegendő
Az Egyesült Államok egy időre feloldott bizonyos olajipari szankciókat, abban bízva, hogy ez elegendő motiváció lesz Caracas számára. A Joe Biden által vezetett kabinet azonban végül bejelentette, Maduro nem tesz eleget a tiszta választásokra vonatkozó ígéreteinek, ezért újból életbe lépnek az olajipari szankciók.
A szakértő szerint, ha úgy alakulna, hogy sor kerül a hatalomátvételre Venezuelában, akkor az alapvetés lenne, hogy a nemzetközi közösség feloldja a Venezuelát sújtó szankciókat. Ennél viszont tovább kellene menni.
Egy befektetés- és kvázi segélycsomagot, egy Marshall-tervet kellene összerakniuk Venezuela számára. Ha a nemzetközi közösség nem segít Venezuelának talpra állni, akkor teljes mértékben hitelét veszti az ellenzék. Biztos vagyok tehát benne, hogy új elnök beiktatása esetén a nemzetközi közösség legalább meg fog próbálni segítséget nyújtani. Abban viszont, hogy ez hosszú távon eredményre fog vezetni, csak reménykedni lehet
– mondta a kutató.
Kiemelte, nem kizárólag Venezuela miatt fontos a nemzetközi közösségnek, hogy González sikere esetén segítsék az új caracasi országvezetést. „Ellenkező esetben a venezuelai ellenzéki hatalomátvételből Nicaragua, Kuba és az összes többi olyan hibrid rezsim profitálna, ahol görcsösen ragaszkodik a vezetés már csak nevében demokratikusan megválasztott vezetője a hatalomhoz. Ők így azt mondhatnák, hogy »Venezuelában elcsalt választáson nyert az ellenzék, és nem is javul a helyzet. Miért akarnátok ti másik rendszert, mikor látjátok, én milyen jól elkormányzom az országot?!«”
Parlamenti választások is lesznek
Az természetesen nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz évben Maduro gyakorlatilag minden fontos – és kevésbé fontos – pozícióra a saját embereit nevezte ki. Ők még egy hatalomváltás esetén is megnehezíthetik Gonzálezék dolgát.
„Ha ellenzéki kerülne az elnöki pozícióba, sok embert alkotmányos törvényi keretek között nem fog tudni az első pillanatban leváltani. A hatalomátadást követően, ha megtörténne, az elnöknek több év kell ahhoz, hogy a különböző helyekről elkezdje kipucolni a Maduro által kinevezetteket. Mindig van egy réteg, akit elnöki rendelettel ki lehet rakni, vannak azonban olyan területek – például alkotmánybírók, ügyészek – akiket a mandátumuk lejárta előtt nagyon nehéz eltávolítani, parlamenti kétharmados többség kell hozzá”
– mondta a szakértő.
Kiemelte azonban, hogy az elnökválasztást követően, 2025 decemberében esedékes egy parlamenti választás is. „Ha tehát nyer az ellenzéki jelölt, és ahhoz kétharmados parlamenti mandátumot is kap a következő év végén, azzal sokkal könnyebbé válhat az ország kormányzása.” Hozzátette ugyanakkor, hogy az új elnök beiktatása csak 2025 januárjában történik meg, addig pedig még rengeteg minden történhet.