A Financial Post (FP) közölt egy összeállítást arról, hogy a Gabriel Resources befektetői menekülőre fogták, miután a kanadai bányaipari vállalat elveszítette a 4,4 milliárd dollár értékű választottbírósági keresetét Romániával szemben.

A portál szerint a befektetők közel kilencszáz millió dollárral csökkentették a vállalat piaci tőkeértéket. Ez a több mint 325 milliárd forintnak megfelelő összeg az egyik leggyorsabb és legnagyobb egynapos veszteség a kanadai vállalatok története során. 

Figyelemreméltó az a szempont is, hogy miközben a Világbank washingtoni székhelyű Nemzetközi Beruházási Vitarendező Központjánál működő választott bíróság döntésére várt a Gabriel Resources, 4,4 milliárd dollárt követelve Romániától a tervezett bánya blokkolása miatt, a részvényeinek az árfolyama megduplázódott, és a január eleji 43 centről 88 centre emelkedett. Ám hiábavaló volt a bizalom, a részvények ára bezuhant, miután március elején elutasították a kanadaiak keresetét, és 10 millió dollárt ítélt meg Romániának jogi költségekre és kiadásokra. Az összeg a három hónapos amerikai kincstári kamatláb - jelenleg öt százalék felett áll - átlagával kamatozik. A Romániának fizetett összegen kívül a saját jogi költségeit is állnia kell a cégnek.

Így nagyon fontos tényező, hogy a vállalat a héten azt közölte,

mindössze 2,7 millió dollár készpénztartalékkal rendelkeznek,

ami rendes körülmények között májusig tartana ki, és a pénzügyi kötelezettségeik azonnal felülvizsgálatát szorgalmazzák. A hivatalos közlések szerint már 2024 második negyedévében már további tőkeinjekcióra lesz szükségük, mert jelenleg nem biztosított a cég hosszútávú működése.

A Financial Post arra is kitér, hogy amikor a vállalat ügyvédei 2022 decemberében 63,8 millió dollárt követeltek a választott bíróság előtt Romániától, a vállalat a három legfelsőbb vezetője közel 1,2 millió dollárt keresett, Dragos Tanase vezérigazgató például 513 ezer dollárt. A vállalat igazgatótanácsának tagjainak 280 600 amerikai dollár volt a juttatása.

Ennek tükrében még abszurdabb, hogyha sikeres lett volna a Románia elleni per, akkor az

az ország 2021-es, mintegy 284 milliárd dolláros bruttó hazai termékének 1,5 százalékát kitevő kártérítési igényt eredményezhetett volna

- mutatott rá a portál.

Jellemző, hogy bár Marcel Ciolacu román miniszterelnök jelentette be, hogy Románia megnyerte a meghiúsult verespataki ciántechnológiás bányaprojekt ügyében a beruházó által Románia ellen indított kártérítési pert, de ez annyira meglepte a bukaresti kabinetet, hogy

a pénzügyminiszer még az ítélet előtt sem tartotta kizártnak, hazáját akár 6,7 milliárd dolláros (2 417 milliárd forintos) kártérítés fizetésére is kötelezhetik,

amiért olyan aranylelőhelyet adott koncesszióba, amelyet aztán nem engedett kitermelni. Marcel Bolos bevallotta azt is, meglepte, hogy éppen a kártérítést követelő kanadai Gabriel Resources vállalatot kötelezte a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) egy "jelképes" - néhány millió dolláros - kártérítés megfizetésére a perköltségért.

A Gabriel Resources, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) fő részvényese 2015-ben indított kártérítési eljárást Románia ellen a Világbankhoz tartozó nemzetközi fórumon, arra hivatkozva, hogy több milliárd dolláros veszteséget szenvedett, amiért a román hatóságok - miután 1997-ben bányászati célú koncesszióba adták a területet - a környezetvédők tüntetéseinek hatására végül mégsem tették lehetővé a külszíni ciántechnológiás aranybánya megnyitását az erdélyi Verespatakon.

Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Az Erdélyi-szigethegységben sok évszázados hagyománya van a bányászatnak. Verespatakon 140 kilométernyi bányajárat húzódik a föld gyomrában, ezek közül 7 kilométernyi a római korból maradt fenn. Az UNESCO 2021-ben Verespatakot és környékét is a világörökségi helyszínek közé sorolta, ezzel egyidejűleg pedig a veszélyeztetett világörökségi listára is felvette, amíg a kitermelés miatt az épségét fenyegető veszélyek el nem hárulnak - írta az ítélettel kapcsolatban az MTI.

Az pedig már a sors furcsa fintora, hogy a Romániára számára pozitív döntés után néhány nappal tőzsdei manipulációval vádolták meg és fel is jelentették az ügyészségen a román jobbközép ellenzéki pártok Marcel Ciolacut, amiért a szociáldemokrata miniszterelnök február elején úgy nyilatkozott, hogy Romániát akár több milliárd eurós kártérítésre is ítélhetik az aranybánya-beruházás meghiúsítása miatt.

Az MTI beszámolója szerint Catalin Drula, a Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) elnöke a korrupcióellenes ügyészségtől (DNA), pénzügyi felügyelettől (ASF) és a - tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló - feddhetetlenségi ügynökségtől (ANI) kérte az esetleges tőzsdei manipuláció, hivatali visszaélés, hűtlen kezelés és csalás kivizsgálását. Dacian Ciolos volt miniszterelnök, EP-képviselő, a centrista REPER elnöke a legfőbb ügyészségnél tett feljelentést a miniszerelnök ellen.

Mindketten arra hivatkoztak, hogy a beruházó Gabriel Resources vállalat részvényeinek az árfolyama megduplázódott - a januári 0,45 kanadai dollárról az ICSID-bejelentésig 0,87 dollárra emelkedett - a torontói tőzsdén a román miniszterelnök borúlátó nyilatkozatai nyomán. Drula és Ciolos szerint Marel Ciolacu megszegte a miniszterelnöki esküjét és a piac befolyásolása céljából vagy szűk látókörű politikai számításból súlyos károkat okozott az országnak, aláásta esélyeit, azt sugallva, hogy Románia elismeri az ellene felhozott alaptalan vádakat. A román média szerint a torontói tőzsdén az ítélet bejelentésének a napján, péntek még 0,87 dollárt fizettek egy részvényért, azonban három nappal később, hétfőn 0,05 dollárra zuhant a Gabriel Resources-részvények ára.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!