Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér rövid ideig tartó lázadása után Vlagyimir Putyin orosz elnök és kormánya váratlanul ismeretlen terepen találta magát. Úgy tűnik, hogy a válságot egyelőre sikerült elhárítani, ám az, hogy mi lesz Oroszország és a Wagner-csoport sorsa, az továbbra is bizonytalan.
Ahogy a mellékelt ábra mutatja, a szombati események a harcedzett zsoldoscsapaton túl mindenkit felkészületlenül értek. A Wagner-csapatok mindeközben gyorsan átvették az irányítást Rosztovban, Oroszország tizedik legnépesebb városában, ahol minimális ellenállásba ütköztek, így azonnal el is foglalhatták a regionális katonai parancsnokságot.
Majd innen meneteltek tovább Moszkva felé, egészen addig, amíg Prigozsin arra nem utasította zsoldosseregét, hogy a fővárostól körülbelül 200 kilométerre forduljanak vissza. Prigozsin azóta a Lukasenkóval kötött megállapodás értelmében ha minden igaz, elvonult Belaruszba száműzetésbe.
Úgy tűnik tehát, hogy a lázadásnak vége, ugyanakkor az Ukrajnában, valamint a Szíriában és a még számos afrikai országban igencsak befolyásos zsoldoscsoport sorsa egyelőre ismeretlen.
A nagy színjáték
Joana de Deus Pereira, a RUSI Europe kutatóintézet munkatársa az Al Jazeerának elmondta: elengedhetetlen az óvatosság és az Oroszországból érkező információk kritikus elemzése. Mert ahogy az elemző fogalmazott:
valójában semmi sem az, aminek látszik.
Egy biztos: az még sosem vezetett semmi jóra, amikor valaki nyíltan fordult szembe Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Gondoljunk csak a jelenleg legismertebb ellenzékire, a Novicsok-mérgezést elszenvedett, jelenleg is börtönben ülő Alekszej Navalnijra.
Már csak egy nagy kérdés maradt: hová tűnt Prigozsin?
A Kreml hivatalos kommunikációja azt állítja, hogy semmit sem tudnak a hátraarcot hirdető Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin hollétéről, aki szokásától eltérően gyanúsan csendben van egy ideje a közösségi oldalain is. Ugyanakkor küldött egy rövid üzenetet a hogyléte iránt érdeklődőknek. Bővebben --->Oroszországban a Vlagyimir Putyinnal szembeszegülők többnyire szerencsétlenül esnek ki az ablakon. Láttunk már rá példát, hogy szép csendben, mégis brutálisan hallgattatták el őket – jelentette ki Colin Clarke, a The Soufan Group kutatási igazgatója az Al Jazeerának.
Colin Clarke szerint Prigozsin Belarusszal között megállapodása nem feltétlenül garantálja a Wagner-vezér biztonságát.
Nem hinném, hogy Putyin különösebben visszariadna a bosszútól, illetve attól, hogy megbüntesse Prigozsint, amennyiben ennek szükségét érzi, és azt hiszem, hogy ez vélhetően így is lesz
– fejtette ki az Oroszország-szakértő.
Az orosz elnök azt is egyértelműen bizonyította, hogy egyáltalán nem fogadja el az ukrajnai különleges katonai hadművelettel kapcsolatos kritikákat, és öntisztulásra szólított fel mindazokkal kapcsolatban, akik az invázió létjogosultságát, vagy azt valamilyen módon megkérdőjelezik.
Ugyanakkor Jevgenyij Prigozsin több alkalommal is nyíltan kritizálta Oroszország ukrajnai katonai tevékenységét, valamint magát az orosz vezetést, különös tekintettel az orosz vezérkarra.
A Lukasenko-alku megkötése óta Putyin és az orosz felsővezetés eddig csupán szűkszavúan nyilatkoztak Prigozsin jövőjéről. Az orosz elnökkel szövetséges külföldi vezetők közül például Nicolas Maduro venezuelai elnök és Ramzan Kadirov csecsen vezér is kritikával illették a Wagner-főnököt.
A nagy Prigozsin PR-akció
Deus Pereira szerint Prigozsin most csendben lesz napokig, miután zajosan távozott Rosztovból. A szakértő hozzátette: a Wagner csoport vezetőjének egyik legfontosabb célja lehet jelenleg, hogy népszerűségét megőrizze, adott esetben még erősítse is a lakosság körében.
Az Oroszország-szakértő azt is felvetette, hogy Prigozsin legutóbbi beszéde tudatos PR-akció volt. Az alku megkötése után Prigozsin ugyanis arról beszélt, hogy ezzel elkerülhető lett, hogy orosz vér folyjon. Mindez pedig a méltóság képét mutatta, szemben a Kadirov-féle agresszor hadúr képével – emelte ki Deus Pereira.
Az orosz kormány szombat este azt közölte, hogy a Wagner-zsoldosok mind kegyelmet kapnak, függetlenül attól, hogy belépnek-e a hivatalos orosz hadseregbe vagy sem, elfogadva az orosz védelmi minisztérium szerződését. A Wagner-katonákat Prigozsin egyelőre visszarendelte az ukrajnai táborokba, ahol a reguláris orosz hadrendbe tartozó katonákkal harcoltak.
Putyin döntött: ez lesz Prigozsin és a lázadó Wagner-zsoldosok sorsa
Dmitrij Peszkov, a Kreml-szóvivője, Putyin elnök magyar hangja sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a katonai zendülés büntetőügyét lezárják, annak vezetője, Jevgenyij Prigozsin pedig Belaruszba távozik. Újságírói kérdésre válaszolva Dmitrij Peszkov egész pontosan úgy fogalmazott: azt kérdezik tőlem, mi lesz Prigozsinnal. Az ellene folyó büntetőeljárást megszüntetik, ő Beloruszba megy. Ha azt kérdezik tőlem, hogy mi a garancia arra, hogy Prigozsin elutazhat Beloruszba, akkor erre magának az orosz elnöknek az adott szava. A Kreml szóvivője azt is hozzátette, hogy a Wagner-csoport zsoldosai, akik részt vettek a felkelésben, nem lesznek felelősségre vonva tekintettel az ukrán fronton szerzett érdemeikre. Bővebben --->Deus Pereira szerint habár Prigozsin a Wagner-csoport arca, a magánhadsereg valójában a putyini rezsim terméke, így a hatalomnak továbbra is érdeke, hogy működjön. Ha nem is pont ebben a formában, esetleg egy másik név alatt.
A nagy afrikai Wagner-üzlet
A szombati oroszországi eseményeknek ráadásul komoly következményei lehetnek Afrikában, ahol a Wagner zsoldosok egyre központibb szerepet játszanak a régóta húzódó helyi konfliktusokban. Az Egyesült Államok többek között azzal vádolta meg a Wagner-csoportot, hogy például Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban és másutt a természeti erőforrásokat kihasználva finanszírozza az ukrajnai harcokat.
A csoportot továbbá azzal is megvádolták, hogy aktív szerepet játszik a polgárháború sújtotta Szudánban is.
Éppen ezért Clarke úgy véli, hogy a Wagner zsoldosok külföldi befolyása segíthet megvédeni a csoportot attól, hogy az orosz kormány teljesen elszigetelje.
„Egyszerűen lehetetlen, hogy a Kreml marginalizálja a Wagnert. Oroszország és maga Vlagyimir Putyin is függ a Wagner-csoporttól, és valójában szüksége is van rá, hogy az orosz külpolitikát végrehajtsa, nem csak Ukrajnában, hanem világszerte, Líbiában, Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Maliban és másutt” – vonta le a konklúziót Colin Clarke.