A Wagner-csoport már nem vesz részt jelentős minőségben és mennyiségben az ukrajnai hadműveletekben – közölte a Pentagon szóvivője.
A Wagner zsoldosai vélhetően segítettek Oroszországnak a Krím 2014-es annektálásában, ahogy részt vettek a közelmúlt legvéresebb ukrajnai csatáiban is: többek között Bahmut ostromában.
A Wagner magánhadsereg néhány héttel ezelőtt lázadt fel Moszkva ellen, ezzel megkérdőjelezve Putyin elnök hatalmát. A júniusi szembefordulást követően a Wagner zsoldosok számára az orosz vezetés felajánlotta, hogy csatlakoznak a hivatalos orosz hadsereghez vagy vezérükkel, Jevgenyij Prigozsinnal Belaruszban mennek, esetleg leszerelhetnek.
Vlagyimir Putyin azóta a Kommerszant nevű orosz lapnak nyilatkozva csütörtökön mindezt megerősítette, és arra is utalt, hogy a Wagner-csoport valódi vezére és parancsnoka mindvégig ő volt. Az orosz elnök azt szintén kihangsúlyozta, hogy az Orosz Föderációban nem létezik jogi keret a katonai magánszervezetek számára, vagyis a „Wagner nem létezik.”
„Putyin elnök már most elveszítette a háborút”
Korábban Joe Biden amerikai elnök egy finnországi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér jobb, ha óvakodik egy lehetséges mérgezéstől, és jó alaposan megnézi, hogy mi kerül a tányérjára. Továbbá az amerikai elnök ekkor azt is kijelentette:
Putyin elnök már most elveszítette a háborút.
Joe Biden a skandináv vezetőkkel folytatott megbeszélésén arról is beszélt, hogy az orosz elnök végül be fogja látni, hogy sem gazdasági, sem politikai okokból sem éri már meg folytatni a háborút. Ezen túl reményét is kifejezte, hogy Ukrajna addig is kellő fejlődésen fog keresztül menni, hogy kitartson, majd tárgyalóképes legyen végül Oroszországgal.
Csütörtökön Olekszandr Tarnavszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka a CNN-nek elmondta: a hadsereg megkapta az USA által megígért kazettás bombák első szállítmányát: ezek gyökeresen meg fogják változtatni a harctéri viszonyokat, így Ukrajna sorsát a fronton.
Ennyire terheli az orosz büdzsét a Kreml aktív bebörtönzési stratégiája
Oroszországban az elmúlt időszakban megugrott a politikai fogvatartottak és azok száma, akiket kifejezetten háborúellenes fellépéssel vádoltak meg és ítéltek el. Felmerül a kérdés, hogy a háborús kiadások és a nyugati szankciók mellett mennyire fél bele a Kremlnek, hogy hosszabb távon is fizesse ezeknek az embereknek a mindennapi ellátását. A kérdést Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója válaszolta meg a Napi.hu-nak. Bővebben --->Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!