Európa lakosságának már csak két százaléka jut tiszta levegőhöz

Súlyos közegészségügyi válsággal nézhet szembe Európa, mivel szinte mindenki olyan területen él a kontinensen, ahol a légszennyezés veszélyes mértékeket ölt – derül ki a The Guardian vizsgálatából.

A legmodernebb módszerekkel gyűjtött adatok elemzése szerint szörnyen rossz a levegő Európában:

az emberek 98 százaléka olyan területeken él, ahol a finom részecskék rendkívül káros, a WHO iránymutatásait meghaladó szennyezettségűek.

Csaknem kétharmaduk olyan területen él, ahol a levegő minősége több mint kétszerese a WHO iránymutatásainak.

Észak-Macedóniában a legsúlyosabb a helyzet: az ország lakosságának kétharmada olyan területen él, ahol a WHO iránymutatásához képest négyszer szennyezettebb a levegő, négy területen, köztük Szkopjéban pedig ennél is rosszabb a levegő minősége.

Kelet-Európában jelentősen rosszabb a helyzet, mint Nyugat-Európában. Kivéve Olaszországot, ahol a Pó-völgyben és az ország északi részén található környező területeken élők több mint egyharmada olyan levegőt lélegzik be, amely négyszerese a WHO által a legveszélyesebb szálló porra megadott értéknek.

A WHO jelenlegi iránymutatásai szerint a az úgynevezett PM2,5 éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az 5 mikrogrammot köbméterenként. Az új elemzés alapján Európa lakosságának mindössze 2 százaléka él ezen a határértéken belül.

Roel Vermeulen, az Utrechti Egyetem környezeti epidemiológia professzora szerint szinte mindenki egészségtelen levegőt lélegzik be Európában.

• Hét kelet-európai országban - Szerbia, Románia, Albánia, Észak-Macedónia, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - az iránymutatás kétszeresénél lélegeznek szennyezettebb levegőt;
• Németországban pedig a lakosság háromnegyede az iránymutatás kétszeresénél;
• az Egyesült Királyság háromnegyede kétszer rosszabb levegőt szív a megengedhetőnél, egyenegyedük még ennél ennél is mérgezőbbet.

Közel 30 millióan az iránymutatáshoz képest négyszer mérgezőbb levegőt lélegeznek be.

A PM2,5 fő forrásai a közlekedés, az ipar, a háztartások fűtése és a mezőgazdaság. A hatást gyakran aránytalanul nagy mértékben a legszegényebb közösségek érzik.