Fogy a levegő Zelenszkij körül, de van még körülötte tér

Ezúttal is felúton van az igazság, hogy mennyire lehet népszerű hazájában Volodimir Zelenszkij, és mennyire bíznak meg benne honfitársai – reagált Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője az ukrán elnököt ért legújabb amerikai, egyben orosz vádakra. – Ugyanis a közel egy hónapja beiktatott Donald Trump egy keddi Mar-a-Lagóban tartott sajtótájékoztatón azt találta mondani, hogy Zelenszkij népszerűségi indexe odahaza mindössze 4 százalékot mutat.

Seremet Sándor szerint tény, hogy a háború három évvel ezelőtti kitörését megelőzően hazájában valóban meglehetősen alacsony volt Zelenszkij támogatottsága, ami körülbelül 38 százalék körül mozoghatott. Ez főként a Covid-járvány következtében előállt életszínvonal romlással és a feszült társadalmi hangulattal állt összefüggésben, valamint Zelenszkij elnöki lépései sem feltétlenül álltak összhangban korábbi, a kampányban megfogalmazott ígéreteivel.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Majd a háború kitörésével Zelenszkij szinte egyenesen népi hős lett, aki az oroszok betörésével felvette a harcias pozíciót és a védekezés élére állt. Az ukrán elnök megítélése ezzel egy csapásra megváltozott: hazájában hirtelen nagyon komoly társadalmi elismerést és visszaigazolást kapott. Már nem a komikus színészből, humoristából lett botcsinálta politikust, hanem a kompetens politikai vezetőt látták benne, aki mindeközben nemzetközi „sztárrá” is vált.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a jelenlegi helyzetről pedig azt mondja, hogy Zelenszkij csillaga ismét leáldozóban van Ukrajnában, vélhetően már jóval 50 százalék alatt jár a támogatottsága. Hiába jelentette ki szerdán Zelenszkij, hogy a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet nemrégiben készült felmérése kimutatta: az ukránok 57 százalékának bizalmát élvezi. Ugyanakkor mint Seremet Sándor állítja: ehhez képest a Trump-féle négy százalék is erős túlzás.

Népszerűtlen intézkedés a toborzás

Zelenszkij népszerűségcsökkenésének egyik fontos tényezője a mai napig zajló mozgósítás és a fronton aratott sikerek elmaradása. A hadköteles korú, a hadkötelezettség teljesítésére alkalmas ukrán állampolgároknak a hadkiegészítő parancsnokságokon változatlanul meg kell jelenniük: akik ezt nem teszik meg, bírságot kapnak.

Ezzel összefüggésben Ukrajnában igen elterjedt módszer, hogy a férfiakat az utcán igazoltatják és viszik el. A szolgálat azonban szerződéses alapúan zajlik, ami után a katonák fizetést kapnak, ám így is alacsony a motiváció, az önkéntes jelentkezések drasztikus visszaeséséről nem is beszélve – sorolja Seremet Sándor.

A szakértő hozzáteszi: Ukrajnában egyre többet beszélnek arról, hogy a háborúnak hamarosan vége, így jogosan merül föl kérdés a katonák és a sorozásra „várók” között, hogy minek tegyék kockára az életüket a fronton, amikor egyértelműen látszik, hogy Ukrajna mögül kihátrál az Egyesült Államok, a legfőbb partner. Nyilvánvalóan ez kételyeket szül Zelenszkijjel szemben is, hogy ennek ellenére miért nem vállalja a tárgyalásokat. A helyzeten tovább ront, hogy az ukrán lakosság azt látja: nincsenek bíztató kilátások a fronton.

Igazuk van az ukránoknak, amikor nem tartanak választást?

Utoljára 2019-ben tartottak elnökválasztásokat Ukrajnában, amelyek ötévente esedékesek. Ennek megfelelően eredetileg 2024-ben járt volna le Zelenszkij mandátuma, az ukrán alkotmánynak megfelelően azonban ha hadiállapot van – márpedig Ukrajnában hadiállapot van –, akkor a parlament mandátuma is minden további nélkül meghosszabbítható. Bár az ukrán alkotmány az elnök „szavatosságáról” nem rendelkezik, a háború kitörését követően elfogadtak egy olyan törvényt, amelyben már szerepel, hogy az elnöki megbízatás ilyenkor kitolható – ismertette a jogi hátteret a Magyar Külügyi Intézet szakértője.

Míg komoly technikai aggályok is felmerülnek jelen helyzetben az ukrajnai választások megtartásával kapcsolatban, mivel:

egyáltalán nem biztos, hogy tényleges, becsületes hozzáférést lehet biztosítani az ukrán állampolgárok számára a választási joghoz;
a különböző becslések szerint a háború elől 8 millió ukrán menekült külföldre: kérdés, hogy a külképviseleteknek van-e ennyi szavazópolgárra kapacitása;
közel 3 millió ember él az ukránok közül megszállt területeken orosz fennhatóság alatt, ők vajon hogy szavaznak?
több százezer ukrán katona tartózkodik a fronton, az ő esetükben kevésbé életszerű, hogy választási biztosokat küldenek közéjük.

Szökik a gáz, fogy a levegő?

„Igen, lehet azt mondani, hogy fogy a levegő Zelenszkij körül, de a helyzet egyelőre nem kritikus. Hiszen még bőven rendelkezik azokkal az eszközökkel Ukrajnában, amelyek a hatalmát biztosítani tudják. Ilyen a központosított média egy jelentős része, amely az elnöki hivatal alá tartozik, továbbá hűségesen az ő oldalán állnak egyelőre a karhatalmi szervek is, köztük a hadsereg, a biztonsági szolgálatok, valamint pártjának is ugyanúgy többsége van a parlamentben”

– érvelt Seremet Sándor, aki szerint tehát nem állítható, hogy az elnök Ukrajnában hatalomtechnikai szempontból ne állna stabil lábakon. Az instabilitást sokkal inkább az adja, véli a szakértő, hogy az eddigi fő donor, az Egyesült Államok egyre kevésbé áll ki Zelenszkij mellett, sőt, trumpi adminisztráció, szemben a Biden-kabinettel, már nyíltan kritikus hangokat is megfogalmaz az ukrán elnökkel, az ukrán vezetéssel szemben. „Ez épp a legnagyobb kockázati elem” – állítja a szakértő.

Ha most rendeznék a választásokat, nagy valószínűség szerint megbukna Zelenszkij, mert az elmúlt három évből nincs igazán olyan eredmény, amit fel tudna mutatni. A háború során Ukrajna területének közel 20 százalékát elveszítette, romokban az infrastruktúra és a gazdaság, több százezer a sebesültek és a halottak száma, a frontról sem hallani semmi bíztatót és a NATO-és/vagy az uniós tagság elintézése sem sikerült. Pedig, ha NATO vagy az EU tagságból legalább valamelyik biztos lenne, az komoly fegyvertényt jelentene a kampányban

– vázolta fel a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a lehetséges politikai forgatókönyvet. Ettől függetlenül Seremet Sándor úgy látja: az amerikaiaknak Ukrajna számít, és nem feltétlenül Ukrajna politikai vezetése. Amennyiben Donald Trump és csapata úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi ukrán vezetés akadályozza az amerikai külpolitikai érdekek megvalósulását, már nem Zelenszkijéket fogják támogatni. Ám a megfogalmazott amerikai kritikák ellenére erről egyelőre nincs szó.

Emmanuel Macron, Volodimir Zelenszkij és Donald Trump találkozója 2024. december 7-én Párizsban a Notre-Dame-székesegyház újranyitási ünnepségén

Kép: Getty Images

„Alapvetően az oroszoknak sem érdeke Zelenszkij elmozdítása, mivel sokkal jobban mutat, ha Zelenszkij kudarcot vall, támogató partnerei pedig „beismernék”: Ukrajna-politikájuk hibás volt. Közben az EU-nak nincs túl sok mozgástere, legfeljebb annyi, hogy továbbra is a morálisan helyes utat követik: szankcionálják az agresszor Oroszországot és támogatják a megtámadott Ukrajnát”

– fejtette ki a szakértő, aki azért is gondolja, hogy patthelyzetben van az unió, mert a Biden-adminisztráció idején nagy egyetértés alakult ki a Fehér Házzal Ukrajna-ügyben. Az összhang viszont megszűnt Trump érkezésével, ettől függetlenül Brüsszel hirtelen mégsem engedheti meg magának politikailag, hogy irányt váltson, csak azért, mert „új elnök költözött a Fehér Házba.” Ezért Európa áll a sakktáblán, ahol momentán sem a fehérre, sem a feketére nem tud lépni.