Mark Zuckerberg sajnálja, hogy a Meta meghajolt a Biden-kormányzat nyomásának a tartalomcenzúra érdekében. A Meta vezérigazgatója hétfőn a képviselőház igazságügyi bizottságának címzett levélben fejtette ki sérelmeit, válaszul az online platformok tartalommoderálásával kapcsolatos vizsgálatra.
Zuckerberg részletezte, hogy magas rangú kormányzati tisztviselők hogyan helyeztek nyomást a vállalatra, hogy cenzúrázzanak bizonyos, covidról szóló bejegyzéseket, köztük a humort és a szatírát is.
Úgy vélem, hogy a kormányzati nyomásgyakorlás helytelen volt, és sajnálom, hogy nem voltunk nyíltabbak ezzel kapcsolatban. Határozottan úgy érzem, hogy nem szabad kompromisszumot kötnünk a tartalmi normáinkkal kapcsolatban egyetlen kormányzat nyomására sem, egyik irányból sem, és készek vagyunk visszavágni, ha valami hasonló ismét megtörténik.
Zuckerberg sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy lényegében elrejtette a New York Post Hunter Bidenről szóló, a 2020-as választások előtt megjelenő tudósításával kapcsolatos tartalmat, amely az FBI figyelmeztetése szerint egy orosz dezinformációs műveletben gyökerezhetett.
A republikánusok pezsgőt bontottak
„Azóta világossá vált, hogy a tudósítás nem orosz dezinformáció volt, és utólag visszatekintve nem kellett volna lefokoznunk a sztorit.” A bizottság republikánus tagjai, élükön Jim Jordan ohiói képviselővel, az X-en hosszú posztsorozatban ünnepelték a levelet, „a szólásszabadság nagy győzelmének” nevezve azt.
A Fehér Ház közleményt adott ki, amelyben megvédte a kormányzat koronavírussal kapcsolatos megközelítését.
„Amikor a halálos járvánnyal szembesültünk, a kormányzat felelős intézkedéseket szorgalmazott a közegészség és a közbiztonság védelme érdekében. Álláspontunk egyértelmű és következetes volt: úgy véljük, hogy a technológiai vállalatoknak és más magánszereplőknek figyelembe kell venniük a tetteiknek az amerikai népre gyakorolt hatását, miközben független döntéseket hoznak az általuk bemutatott információkról” – áll a közleményben.
A levél a legújabb része annak a több éve tartó washingtoni vitának, amely a közösségi médiavállalatoknak a konzervatívok számára barátságos tartalmak elnyomásában játszott szerepéről szól.
Miután Elon Musk 2022 végén megvásárolta a Twittert (ma X), a platformot a „szólásszabadság” menedékévé alakította, és számos betiltott konzervatív posztot helyeztetett ide vissza. Jordan is azzal érvelt, hogy a Biden-kormányzat indokolatlanul nyomást gyakorolt a közösségi médiaplatformokra, hogy vegyék le a covidtól kezdve Hunter Biden laptopjáig terjedő témájú tartalmakat.
Jordan kiterjedt belső kommunikációs feljegyzéseket követelt a Metától, és kongresszusi meghallgatással is megfenyegette a technológiai mogult, mielőtt az utolsó pillanatban enyhített volna, mondván, hogy a Meta átadta a kért dokumentumokat.
Zuckerberg azt is közölte, hogy nem fogja megismételni a legutóbbi elnökválasztási ciklusban a választási infrastruktúra finanszírozására tett hozzájárulásait, mondván, hogy bár ezek a hozzájárulások pártfüggetlenek voltak, egyesek mégis úgy értelmezték, hogy az egyik vagy másik pártnak kedveznek. „Az a célom, hogy semleges legyek, és se így, se úgy ne játsszam szerepet. Ezért nem tervezek hasonló hozzájárulást ebben a ciklusban sem” – mondta a Meta vezére.