A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerdán Nyíregyházán, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének felkérésére a helyi főiskolán tartott előadásában úgy vélte, hogy a devizahitelesek helyzetének gyors rendezésére van szükség, hiszen minél tovább húzódik a teljes megoldás, annál mélyebb sebeket kap a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer.

Különösen "fájónak" nevezte, hogy az eddigi intézkedések nem térnek ki annak a 120 ezer családnak a "sorsára", amelyek évek óta nem tudják a felvett kölcsönüket törleszteni. Az egykori jegybanki vezető aki 1990 és 1991, majd 1995 és 2001 között kétszer is irányította az MNB-t, azt hangsúlyozta, hogy "minden késedelem jelentős költségekkel, kiadásokkal jár", egyre drágábban lehet kezelni - ahogy fogalmazott - a súlyos gazdasági és társadalmi problémát.

A nagy számú közgazdász hallgató, illetve oktató előtt Surányi György kifejtette: a devizahitelezést 2001. júniusában az első Orbán-kormány idején, a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére, a kabinet támogatásával, az akkori parlament döntésével vezették be. "És persze az ellenzék asszisztálásával", amelynek 2002-es kormányra kerülése után lett volna lehetősége a beavatkozásra, a jelentősen növekvő hitelállomány korlátozására - tette hozzá. Az ügyfeleket pedig azért terheli felelősség, mert, mint mondta sokan vettek fel devizahitelt fedezet nélkül, holott az ilyen hiteleket csak azoknak lett volna szabad elérhetővé tenni, akik devizabevétellel rendelkeztek.

Surányi György kijelentette: így 2001 és 2007 között olyan pályára lépett a magyar gazdaság, amely fenntarthatatlan volt és amely külső, illetve belső eladósodást eredményezett. Szerinte a helyzet kezelése sem volt megfelelő, pedig a 2010-es kormányváltás után sokan bíztak a megoldásban. Miután ez késett, a szakemberek 2011-ben javaslatokkal álltak elő, szorgalmazták a hitelek forintosítását, amelynek költségeit nagyobb részben a bankoknak, kisebb hányadban az államnak és az ügyfeleknek kellett volna állniuk - idézte fel. Akkor 210 forint volt a svájci frank árfolyama, így a törlesztőrészletek 40-45 százalékkal csökkenhettek volna. A bankoknak - a számítások szerint - 400, míg a költségvetésnek évi 40-45 milliárd forintjába került volna a "kölcsönmentés", de a javaslatot nem fogadták be - mondta.

Ehelyett 2011 őszén jött első intézkedésként a végtörlesztés, ami - mint a volt MNB-vezető állította - nem a bajban lévőket célozta meg, a gazdagabb rétegnek jelentett "hatalmas nyereséget". Aztán az árfolyamgát enyhített a feszültségen, de a nem fizetőkkel az sem foglalkozott.

Surányi György a 2014. nyarán hozott intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy az igazságtalanul a bankokat teszi egyedül felelőssé a kialakult helyzetért, és mintegy 1000 milliárd forinttal terhet jelent számukra. A legnagyobb bajban lévő, 120 ezer devizahitelessel kapcsolatban - akik családtagjaikkal együtt mintegy félmillióan vannak - a közgazdász szerint úgy lehetne segíteni, ha a szakemberek 2011-es javaslatát elfogadnák. Azaz házuk utáni törlesztésükhöz az állam adna kamattámogatást, a fizetni így sem tudóknál kezességet vállalna, ők pedig a bentlakásért fizetnének bérleti díjat, így lakhatási joguk megmaradna, míg ingatlanjukra jelzálog kerülne.