Ha egy nyugdíjra jogosult hozzátartozónk elhunyt, akkor a 13. havi nyugdíját megörökölhetjük. Ez a szabály – egy apró, de annál markánsabb változtatással – idén is változatlanul így van. Talán sokan nem tudják azonban, hogy ennek a folyamata nem automatizált, sőt, előfordulhat olyan helyzet, amikor bírói határozat formájában lehet csak szert tenni a 13. havi juttatásra.

A család az első, de a családban már más lehet az első

A 13. havi nyugdíjat azok kaphatják meg, akik a megelőző évben legalább egy napig, továbbá a tárgyév februárjára vonatkozóan társadalombiztosítási nyugellátásban részesültek. Az elhunyt nyugdíjassal egy háztartásban élő közeli hozzátartozó a halál hónapjára vonatkozó utolsó nyugdíjat jogszerűen felveheti, mikor azt a postás kézbesíti. Ha azonban ez nem történik meg, akkor annak kiutalását kérelmezni kell.

Kapcsolódó

Van azonban a törvény szerint egy meghatározott sorrendje annak, hogy a hozzátartozókon belül ki jogosult a nyugdíj felvételére.

Farkas András nyugdíjszakértő az Economxnak elmondta, hogy a hozzátartozókat illetően:

  • az elhunyt nyugdíjassal együtt élő házastárs vagy gyermek az első, aki a 13. havi nyugdíjat felveheti;
  • ennek hiányában a vele együtt élő unoka;
  • ennek hiányában a vele együtt élő szülő;
  • ennek hiányában a vele együtt élő nagyszülő;
  • ennek hiányában pedig a vele együtt élő testvér tarthat igényt a juttatásra.

Ha nincs olyan hozzátartozó, aki együtt élt volna az elhunyttal, akkor a nyugdíj a hagyaték részévé válik és az örökösöket illeti meg. A szakértő megjegyezte ugyanakkor, hogy ebben az esetben a jogosultságot a hagyatékátadó végzéssel, bírósági ítélettel vagy hagyatéki bizonyítvánnyal kell igazolni.

Amennyiben volt olyan hozzátartozó, aki együtt élt az elhunyttal, akkor a kiutalás kérelmezéséhez elegendő az Ügyfélkapun keresztül ezt a nyomtatványt kitöltenie. Az elhunyt juttatása egy évig vehető fel.

Méltánytalan a változtatás

Farkas András nyugdíjszakértő megjegyezte, hogy bár csak körülbelül 2-3 ezer embert érint évente a 13. havi nyugdíj öröklésének kérdése, a mostani szigorítás azonban szerinte nagyon méltánytalan, mert tavaly is februárban fizették ki a 13. havi nyugdíjat és idén is így történik, egy éve azonban mégis kedvezőbb volt a helyzet.

A nyugdíjszakértő kiemelte, hogy amíg a rendes, társadalombiztosítási havi nyugdíj fedezetét az általunk befizetett járulék, valamint a vállalatok által befizetett szocho adja, addig a 13. havi nyugdíj mögött nincs meg ez a fedezet, mindig egyéb adóbevétel terhére szedik be hozzá a pénzt.

Ez nem kevés, idén csak az öregségi nyugdíjak tekintetében 487 milliárd forint, az összes ellátott esetében pedig már megközelíti az 550 milliárd forintot.

A teljes nyugdíjkassza idén 6555 milliárd forint, ennek jelentős hányadát teszi ki a 13. havi nyugdíj.

Rögtön vissza is forog a gazdaságba

A nyugdíjszakértő megjegyezte, hogy a 13. havi nyugdíj jelentős hatással bír a vásárlóerőre. Szerinte a juttatás az éves hatását tekintve olyan, mintha egy plusz 8,3 százalékos nyugdíjemelést kapna minden jogosult. Így viszont véleménye szerint már más a helyzet, mivel így már nem 3,2 százalékos a nyugdíjemelés, hanem hogyha a rendszer részeként ebből a szempontból, az egész évre kivetítve elemezzük a 13. havi juttatást, akkor az olyan, mintha egy nyugdíjas 11,5 százalékos emelést kapna most januártól.

A vásárlóerőre gyakorolt hatásáról Farkas András úgy nyilatkozott, hogy a jogosultak javarészt nem teszik félre a plusz pénzt, hanem gyakorlatilag annak az egyharmada vissza is áramlik a kasszába, mivel azt egyből el is költik élelmiszerre, gyógyszerre, orvosra, lakhatásra és társai.

A nyugdíj megállapítása nem tréfadolog: súlyos bírságot kockáztat, aki helytelenül cselekszik

Új szabályok alapján kell kezelni azokat a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokat, adatokat, foglalkoztatási igazolásokat, amelyek a nyugdíjak megállapításához szükségesek.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.