Pánikból álltak fel a tőzsdék

Jelentős csökkenéssel nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei január 3-án, az új év első kereskedési napján, miután a feldolgozóipar gyenge ázsiai és európai teljesítményét tükröző adatok ráerősítettek a világgazdasági növekedés lassulása miatti aggodalmakra. A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 1,15 százalékos, az S&P 500-as mutató 1,57 százalékos, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 1,94 százalékos mínuszban indította a napot. Addigra pedig már jelentős esési hullámban voltak az óév utolsó napjain is.

A Fed decemberi kamatdöntését követő nap a Dow kereskedése során már 2441 ponton járt, ezzel vesztesége a szeptember végi, 2941 pont közelében elért csúcshoz képest már elérte a kerek 500 pontot. Az 17 százalékos áresés ugyan még nem éri el a mágikus, medvepiacnak nevezett 20 százalékos mértéket, azonban elég közel jár hozzá. A befektetők többek között a kínai-amerikai kereskedelmi konfliktus kiéleződését várták, valamint a világgazdaság visszaesésével számoltak. A konfliktus megmaradt, viszont januárra a vezető indexek talpra álltak nemcsak az USA-ban, de a világban is. De január közepén még menekült a tőke a biztosnak tűnő eszközökbe: 2008 óta nem látott vásárlási hullám indult a befektetési alapoknál.

Bejgli kóma után elhaló tüntetések, sztrájkoló ország

Még 2018. december 12-én fogadta el a magyar Országgyűlés a Munka törvénykönyve újabb módosítását - népszerű nevén a rabszolgatörvényt, ami a karácsonyi előtti időszakban több tömegtüntetéshez vezetett. Bár a szervezők, szakszervezetek és pártok januárra azt ígérték, jön a folytatás, végül az előző év végihez mérhető demonstrációk már nem voltak, ahogy elült a könnygáz, úgy múlt el a lelkesedés.

A kiskereskedelem cégei, a nagy ipari szereplők sorra jelentették be, hogy nem alkalmazzák a 400 órára emelt hároméves elszámolási időszakot lehetővé tevő jogszabályt. A magyar kormány tagadta, hogy a dolgozókat hátrányosan érintené a rendelkezés, ezért kitartott mellette.

Viszont az év elején a szakszervezetek több évnyi tetszhalott állapot után magukra találtak és sorra indultak a sztrájkok. A legnagyobb és leghangosabb ezek közül a győri Audi leállását eredményező munkabeszüntetés volt. Végül a dolgozók sikerre vitték harcukat: január 30-án 18 százalékos, de legalább 75 ezer forintos alapbéremelésben állapodtak meg a felek, a cafeteria-keret 2019-ben és 2020-ban évi 400 ezer forint lesz.

Meghalt Andy Vajna

Életének 75. évében hosszú betegség után budapesti otthonában elhunyt Andy Vajna, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja, filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap január 20-án vasárnap délután.

Széles körben ismert volt, hogy Andy Vajna egészségügyi problémákkal küzd, halálhíre mégis megdöbbenést okozott kollégái és ismerősei körében is. Vajnát rózsadombi villájában éjszaka vagy hajnalban érte utol a halál, szívelégtelenségben hunyt el.

Ekkortól elkezdődött a találgatás, hogy kaszinókoncesszióinak, valamint milliárdos vagyonának ki lesz az örököse. Sok részlet még most sem tisztázódott, de a TV2 sorsa eldőlt: az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. szerezte meg a csoportot. A bizalmi vagyonkezelő társaság tulajdonosa Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója. Viszont az egész azért történhetett így meg, mert egy 60 éves cinkotai asszony, F. Sándorné cége, a BusinessHelp Kft. még 2016-ban kötött megállapodást a Vajna-féle Magyar Broadcasting Co. Zrt.-vel (MBC) annak megvételére. Az azóta eltelt három évben - előleg formájában, több részletben - közel 20 milliárd forintot fizetett ki az üzletrész értékesítéséért az egyébként veszteséges MBC-nek. A BusinessHelp a beszámolói szerint kölcsönpénzből fizette éveken keresztül az előleget. A BusinessHelp társaságot öt nappal a halála előtt vette át egy Vida közelébe sorolt fiatal vállalkozó.

Madjnem elbukott az utolsó vörös diktátor

Bár már 2018. Május 20-án bizarr körülmények után tartottak egy választást Venezuelában, ahol a regnáló diktátor Nicolas Maduró - nemzetközi szakértők szerint csalással - győzelmet szerzett, már a következő év január 10-ére maradt, hogy letegye hivatali esküjét. A vezető hatalmát viszont váratlanul megkérdőjelezték. Juan Guaidó az ellenzéki többségű parlament elnöke január 23-án az ország ideiglenes elnökévé nyilvánította magát egy több százezres tüntetésen Caracasban. Mindezt arra hivatkozva tette, hogy a nemzetgyűlés az utolsó demokratikusan megválasztott szervezet az országban, Maduró pedig csak csalással nyert, így a parlament vezetője az egyetlen legitimálható vezető az országban.

Donald Trump amerikai elnök röviddel a házelnök jelképes eskütétele után közleményben közölte: az Egyesült Államok elismeri Guaidót Venezuela ideiglenes elnökeként, majd így tett az Európai Parlament és több tucat ország is. Végül közel 12 hónap alatt sem rendeződött az ország irányításának kérdése, de Venezuela minden eddiginél mélyebb recesszióban van.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!