Magyarországon a vállalati szektorban dolgozók harmadát érintette a minimálbér vagy a garantált bérminimum 2021-es emelése - derült ki a Portfolio.hu birtokába került kormányzati anyagokból.
Eszerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a KSH részletes béradatai alapján úgy számolt, hogy Magyarországon a vállalati szektorban több mint 850 ezer dolgozó bérét kellett emelni a legkisebb bérek február elsejétől érvényes, 4 százalékos emelése miatt.
A kalkuláció szerint a minimálbér mostani emelése 392 ezer, a garantált bérminimum (azaz a szakmunkás minimálbér) növekedése pedig 463 ezer dolgozót érintett a vállalati szférában. Emellett az állami szektorban további százezrek lehetnek, akik a legkisebb béreket kapják. Ez azt jelenti, hogy a legalacsonyabb kötelező fizetést több mint egymillió ember kapja ma Magyarországon.
Minél nagyobb egy vállalat, annál kevésbé jellemző, hogy a legkisebb kereseten foglalkoztatja a dolgozókat. Az ITM anyaga szerint a mikrovállalkozásoknál (5 fő alatt) az emberek 63 százaléka kapja a legkisebb bért, miközben a több mint 250 főt foglalkoztató cégeknél már csak 24 százalékos az arányuk, a közepes cégeknél pedig 30 százalékra teszik a minimálbéren és a bérminimumon foglalkoztatottak együttes arányát.
Az egyes megyék között nagyok a a különbségek. Budapesten a foglalkoztatottak kevesebb mint egynegyede keresi a legkisebb adható bért a vállalati szektorban (minimálbéres és garantált bérminimumos együttesen). Még egy megye van, Fejér van 30 százalék alatt. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Békés és Zala megye dolgozóinak csaknem fele viszi haza az adható legkisebb bért - írta a portál.
Január 25-én dőlt el, hogy idén február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent.
Az alku hosszú és nehéz volt, ugyanis 7 egyeztetési fordulója volt a 2021-es bértárgyalásoknak, a bérmegállapodást a nyolcadik alkalommal írták alá a felek. A bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának valamennyi tagja aláírta, így a szakszervetek részéről: a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).