Újabb mérföldkőhöz érkezett az Otthon Start Program. A 3 százalékos, fix kamatozású otthonteremtési hitelprogram a kormányzat szerint már fél évvel az indulása után hatással van a születésszámokra.
Az Economx szakmai rendezvénye, az Otthon Start Expo 2026 gödöllői állomásán Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter többek között arról beszélt, hogy az Otthon Starttal paradigmát döntött a kormányzat. Ezt azzal indokolta, hogy olyan lakástámogatást indítottak, amelynek már nem feltétele a házasságkötés.
„Megértettük a fiatalok üzenetét, hogy először legyen biztos fedél, utána jöhet csak a családalapítás” – magyarázta a miniszter. Erre szerinte az is példa, hogy minden második folyósított hitel után házasságkötés következik. „Ez a legjobb randimaker program” – tette hozzá.
A program a különböző kiegészítő forrásaival már érezteti a hatását: több mint 15 százalékkal nőtt a házasságok száma, illetve Hankó Balázs szerint több gyermek születése is várható. Ezt az ultrahangos vizsgálatok számának 12 százalékos növekedésével magyarázta.
S ha már Gödöllőn járt az Otthon Start Expo, a miniszter arról is beszélt, hogy a Pest vármegyei város környezete is alaposan megváltozott az élhetőség tekintetében. A környező települések 40 ezer lakossal bővültek, 11 ipari park létesült, 40 százalékkal növekedett a munkavállalók száma – így elérve az 50 ezret –, míg a vállalkozások aránya egyharmadával bővült, számuk pedig immár 12 ezerre tehető.
Panyi Miklós, az OSP-ért felelős miniszterhelyettes is arról beszélt, hogy ez egy eddig nem látott mozgástér a fiatalok számára.
Beszélt a programmal kapcsolatos kritikákról is.
Szerinte nem igaz, hogy az Otthon Starttal eladósították az országot. Hazánkban a háztartások 20 százaléka rendelkezik jelzáloghitellel, míg Ausztriában ez az arány kétharmados. Magyarország Európában a három legalacsonyabban eladósodott háztartással rendelkező ország közé tartozik.
Azt elismerte, hogy a lakásárak az elmúlt 10 évben megnövekedtek, azonban a magyar ingatlanpiacon 2005 és 2015 között teljes lefagyás és stagnálás volt jellemző, amit a devizahitel-válság okozott. Míg a térség országai bővültek, és 2,5-szer nagyobb bázisról indult náluk az ingatlanpiac, „a 2010 előtti roncskormányzás miatt” a magyar családok elszegényedtek és leszakadtak. A 2010-es évek után kezdődött el egy visszarendeződés. Azóta a családok ingatlanvagyona is nőtt – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy miért nem bérlakás-fejlesztést indítottak. Panyi Miklós szerint, ha 2010-ben indult volna egy bérlakásprogram és egy 3 százalékos hitelprogram, akkor az elmúlt 16 év távlatában a bérlők hét-nyolc évi átlagkeresettel kevesebb vagyonnal rendelkeznének annál, mint aki a hitelprogramot választotta és saját ingatlant vett.
Úgy látja, ez egy szuverenitási program is: az erős fiatalsággal és középosztállyal erősödik a demokrácia és Magyarország is.
Egyébként már több mint 55 ezer igénylő jelentkezett, a hitelutalások száma pedig meghaladta a 30 ezret. 10 forint kihelyezett lakáshitelből 7 forint OSP-s, míg 10 lakásvásárlásból 4 OSP-hitelből valósul meg. A miniszterhelyettes ehhez hozzátette: a program hatására az albérletpiacon is stagnálnak az árak, olyan fordulat következett be, amire a Covid óta nem volt példa.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere arra világított rá, hogy a településtervezés csak akkor lehet sikeres, ha azt stratégia mentén alakítják ki. A szolgáltatásoknak követniük kell a település növekedését. „Mindenki elvárja, hogy legyenek rendelők, magas színvonalú oktatás, és hogy ne legyenek kátyúsak az utak” – magyarázta, hozzátéve: minden település rendelkezik azzal a hendikeppel, hogy a lakosok fél óra alatt el akarnak jutni az iskolába, utána pedig a munkába.
Ugyanakkor Gödöllőnek van olyan része, ahol az elmúlt években 30 ezerről 60 ezerre növekedett az autós forgalom. Mondhatják, hogy élhetetlen város, de a nap többi szakában nincs ekkora nyomás rajtuk – tette hozzá.
„A településszervezés legfontosabb kérdése, hogy hány emberben gondolkodunk” – mutatott rá. Gémesi György példaként felhozta, hogy a külterületeken letesznek konténerházakat, de ha születik ott egy gyerek, akkor óvodára is szükség van. Különösen igaz ez akkor, ha szűkülnek az önkormányzatok jogszabályi keretei – figyelmeztetett.
Bár a polgármester is jónak tartja a programot, úgy véli, vissza kell térni az 1998–2002 közötti fideszes lakásépítési koncepcióhoz, ami sokkal komplexebb volt. Ebben szerepet kaptak a fecskeházak, a bérlakások és a szociális lakásépítési programok is. Szerinte ugyanis azokra is gondolni kell, akik nem érik el a 3 százalékos hitelt sem: fel kell őket zárkóztatni, be kell őket vonni a rendszerbe, miközben figyelembe kell venni, hogy a fiatalok a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt sokkal mobilisabbak.