„Volt olyan villanyszámla-értesítés, amin majdnem én is elcsúsztam – az utalás előtti pillanatban esett le, hogy nem is ennél a szolgáltatónál vagyok” – ezzel a személyes példával érzékeltette Kardos Ferenc, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője, mennyire kifinomulttá váltak az online csalások.
A rendőrségi adatok szerint 2025-ben 22 722 online csalást regisztráltak, a felderítési arány pedig 86,1%-ra emelkedett.
Az okozott kár 10 milliárdról 9 milliárd forintra csökkent, és az információs rendszereket célzó visszaélések száma is visszaesett – sorolta a legfrissebb statisztikákat dr. Töreki Sándor rendőr vezérőrnagy országos bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes.
Közel 3000 nyomozás zajlik
Tavaly összesen 7147 gyanúsítottat hallgattak ki kiberbűncselekmények nyomozása során, közülük 169 külföldi volt, és 126 fő került letartóztatásba. Jelenleg is 2745 nyomozás zajlik, miközben nemzetközi együttműködésben – Europol és Interpol bevonásával – hét bűnszervezetet számoltak fel. Eközben a pénzmosásos bűncselekmények száma 44 százalékkal nőtt, a visszaszerzett összeg pedig 55 százalékkal, közel 1,4 milliárd forintra emelkedett. „Ez egyértelműen a közös munka eredménye: a hatóságok, a bankok és a lakosság együttműködése nélkül ezek a számok nem javulhattak volna” – hangsúlyozta Töreki Sándor.
Nem a gép, az ember a célkeresztben
Ugyanakkor a csalások szerkezete átalakult. „Ma már nem a banki rendszereket támadják. Rávesznek minket, hogy mi magunk utaljuk el a pénzt” – hívta fel a figyelmet Sütő Ágnes, a Kiberpajzs társ-projektgazdája, a Befektetővédelmi Alap ügyvezető igazgatója. Szavai szerint a támadások egyre inkább pszichológiai alapúak: a megtévesztéshez ma már sürgetéssel, bizalomépítéssel, a hitelesség látszatának kiépítésével vezet az út. Az eredmény pedig súlyosabb, mint korábban:
egy sikeres csalás átlagosan már 800 ezer forint feletti kárt okoz.
Sütő Ágnes szerint a bűnüldözőknek sokat segít a mesterséges intelligencia a felderítésben, ám „a csalók ugyanazokat az eszközöket használják, mint mi – csak ellenünk.”
Az emberi kapzsiság vámszedői
A sajtótájékoztató központi témája a befektetési csalások elmúlt időszakban megtapasztalt robbanása volt. Ezek közös jellemzője a KiberPajzs társ-projektgazdája szerint szinte mindig ugyanaz:
- garantált, magas hozam,
- ismert arcokkal hitelesített ajánlatok
- sürgetés: „most kell dönteni”.
A rendőrségi tapasztalatok szerint ma már ezek okozzák a legnagyobb egyedi károkat, miközben az áldozatok sokszor saját döntésük alapján, több lépésben utalnak. Egy 82 ezer forintos kifejezetten nyugdíjasoknak „szóló”, „kedvező” befektetési lehetőséggel indult az egyik csalás. Amikor – több utalás után – a sértett ki akart szállni, arra is rávették, hogy úgynevezett „tükörutalást” indítson egy újabb összeggel, amelyre válaszul – ígérték a csalók – visszakaphatja a pénzét. A szakmainak tűnő jelszavakat is érdemes ilyenkor lecsekkolni, hogy rájöjjünk, már önmagában az is megtévesztés - érzékeltette konkrét esettel Sütő Ágnes, mennyire alattomosan működnek ma a befektetési csalások.
Kapzsiság, elaltatott bizalmatlanság, figyelmetlenség – ezek együtt sokkal sebezhetőbbé tesznek bennünket, mint bármilyen technikai hiba. Kardos Ferenc egy másik veszélyre is felhívta a figyelmet: a célzott, személyre szabott csalásokra.
Ha az ember megszólítva érzi magát, csökken a gyanakvása
– mondta, utalva arra, hogy a közösségi médiából gyűjtött adatokkal ma már konkrét élethelyzetekre építenek a csalók. Így már nem tömeges spam üzenetek ellen kell védekezni, hanem kvázi „egyedi támadások” ellen – méha ezt a legtöbb esetben ma már gép személyesíti meg.
A KiberPajzs üzenete egyértelmű: rendszerszinten erősödik a védekezés: a bankok rendszerei egyre biztonságosabbak, a hatóságok hatékonyabbak, a lakosság tudatosabb – de az egyéni felelősség nő.
