A magyarok döntő többsége pártállástól függetlenül támogatja a napenergia terjedését és a lakossági elektrifikáció felgyorsítását – derül ki az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet közös, 1000 fős reprezentatív kutatásából.
Miközben a lakosság 85 százaléka enyhítené a napelemtelepítés korlátozásait, a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága és a társasházi napelem-telepítés adminisztratív nehézségei akadályozzák a széleskörű elterjedését.
A saját felhasználásra termelő napelemek terjedésére továbbra is szükség volna, hiszen támogatják a fosszilis függőség csökkentését és hozzájárulnak az energiaszuverenitás növeléséhez.
A felmérés szerint a napenergia és az elektrifikáció kérdésében ma Magyarországon ritka társadalmi konszenzus van:
- a válaszadók 84 százaléka támogatná a gázbojler- és főzőlapcserével ösztönzött villamosítást,
- 75 százalékuk okosmérők telepítését sürgeti,
- 72 százalékuk pedig saját maga is telepítene napelemet.
A lakossági nyitottság nemcsak a hagyományos tetőre szerelt rendszerekre terjed ki:
- a megkérdezettek 62 százaléka támogatná a balkonnapelemek (plug-in napelemek) használatát,
- 57 százalékuk pedig saját energiatárolót is telepítene.
Komoly visszatartó erőt jelent ugyanakkor a bizonytalanság: a válaszadók 57 százaléka tart attól, hogy a szabályozás bármikor, kiszámíthatatlanul megváltozhat.
„A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a napenergiáról ma lényegében nemzeti egyetértés van Magyarországon” – mondta Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogramjának vezetője. „A lakosság készen áll az energiaátmenetre, de az államnak le kell bontania az akadályokat.”
Különösen figyelemre méltó a társasházak helyzete.
A főváros Nappal hajtva! programja keretében összesített napelemes potenciálfelmérés, illetve a MEKH adatai alapján jól látható, hogy a napelemeket döntően a családi házas, kertvárosias övezetekben telepítették, míg a sűrűn lakott belvárosi területeken alig jelentek meg ezek az eszközök. Ott, ahol sok ember él kis területen, és ahol különösen fontos lenne a helyi energiatermelés támogatása, a fejlődés egyelőre elmarad. Itt hatalmas, jelenleg kihasználatlan potenciál rejlik, amit a korlátozó szabályozás oldásával lehetne aktiválni.
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint a kutatás alapján egyértelmű szakpolitikai lépések adódnak a szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolásáért. Egyszerűsíteni kell a társasházi napelemek engedélyezését a településképi szabályok enyhítésével és támogatni az okosmérés kiterjesztését a pénzügyi-adminisztratív korlátok felszámolásával (mérőórák áthelyezéséhez és szabványosításához kapcsolódó előírások drasztikus enyhítése, költségek átvállalása).
A kutatás szerint az 1950 előtt épült bérházak lakói különösen nyitottak az erkély- vagy plug-in napelemek telepítésére.
Olyan szabályozási környezetre van szükség, amely lehetővé teszi nyugat-európai vagy térségbeli példák alapján a plug-in napelemek elterjedését – a saját használatra termelő kis naperőművek a lakossági fogyasztás időbeli átcsoportosítását teszik lehetővé, a legdrágább esti időszakokból az ingyenes időszakba. Intézetünk a közeljövőben részletes kutatásban mutatja be szakpolitikai javaslatait a plug-in napelemek kapcsán.
A napenergia támogatottsága túlmutat egyetlen technológián.
Valójában egy szélesebb társadalmi igény rajzolódik ki az áramhasználatra való átállás iránt. A magyarok nagy többsége támogatná, hogy a használatimelegvíz-készítés, a főzés és más háztartási energiafelhasználás is inkább villamos alapúvá váljon, ha ehhez kiszámítható szabályozás, megfelelő hálózati fejlesztések és elérhető technológiai megoldások társulnak.
Az energiafelhasználásunk villamos energiára való átállítása elkerülhetetlen: a 2050-es karbonsemlegességi célokon túl a földgáztól való függésünk is jelentős szuverenitási kockázatot is jelent, az ára a nemzetközi piacokon jelentős fluktuációt mutat. A főzési, melegvízelőállítási célú földgáz kiváltása alacsonyan csüngő gyümölcs, néhány év alatt a lakossági célú felhasználás 20%-a is kiváltható lenne egy teljes energetikai korszerűsítésre jellemző kellemetlenségek nélkül.
„A társadalom üzenete világos: az emberek szeretnének napelemet, szeretnének elektrifikálni, és nyitottak az új megoldásokra is. Amitől tartanak, az nem maga a technológia, hanem a bizonytalan szabályozási környezet” – mondta Sütő Anna, az IDEA Intézet kutatási igazgatója. „A következő időszak kulcskérdése lehet, hogy a döntéshozók tudnak-e élni ezzel a ritka, széles társadalmi felhatalmazással, és képesek-e olyan szabályozási környezetet kialakítani, amely nem akadályozza, hanem segíti a lakossági energiaátmenetet.”
A két szervezet szerint a napenergia és a lakossági elektrifikáció ügyében most nem a társadalmi támogatottság hiányzik, hanem az ezt követő állami cselekvés. Átláthatóbb szabályozásra, pontos adatokra, gyorsabb engedélyezésre, célzott támogatásokra és a hálózat fejlesztésére van szükség.
