Orbán Viktor ebben nem túlzott: Donald Trump amerikai elnök tényleg beindította a hazai beruházásokat.
Azonban február végéig még nem igazán érezhetők az iráni terrorrezsim elleni háború gazdasági hatásai.
A külkereskedelmi mérlegünkből kiderül, hogy február végéig több mint 934 millió euró értékben érkezett hazánkba termék az Egyesült Államokból, míg a magyar export eddig 975 millió euró fellett teljesült. Ez önmagában is komoly eredmény, főleg úgy, hogy a tavalyi évhez viszonyítva az értékindex 200,5 százalékon áll behozatali oldalon, míg a kivitel év per év alapon több 23 százalékponttal erősödött.
Nyilvánvaló módon még mindig Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, igaz, behozatal alig egy százalékponttal növekedett, míg a kivitelünk még a tavalyi szintnél is kisebb - ami nem túl jó előjel az áprilisban hatalomra jutó pártok számára.
A két ázsiai szuperhatalmat is fontos még kiemelnünk.
- Kínából a tavalyihoz képest is nagyobb értékben (132,2 százalék) érkezett termék, s mivel a kivitelünk nem éri el a 2025-ös szintet, a Pekinggel való kereskedelmünk már most ütött egy több mint 1955 millió eurós lyukat a mérlegünkön. S ebben még nincs benne a Budapest-Belgrád vasútvonal jelentette többlet forgalom.
- India esetében az értékek bár kisebbek, viszont a volumen változása a kínainál is drasztikusabb: sikerült az exportunk esetében egy több mint 410 százalékos bővülést elérni.
A termékforgalom esetén is érdekes kettőségre lehetünk figyelmesek. A legkeresettebb magyar érték a villamos gép, készülék és műszer kategória, és hazánk is ebből importál a legtöbbet. Szintén rossz előjel, hogy a járműipari exportunk a 2025-ös évhez képest is csökkent (most a tavalyi szint 94,1 százalékán áll).
Egyébként összességében vegyes képet mutat a magyar külkereskedelem legfrissebb adatsora: bár februárban továbbra is többletben maradt a mérleg, az egyenleg érezhetően romlott egy év alatt.
A konkrét számok szerint februárban 665 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, a kivitel volumene 2,3 százalékkal alacsonyabb, a behozatalé 6,7 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.
Ennek fő oka, hogy miközben az export kissé visszaesett, az import jóval erőteljesebben bővült.
Vagyis több áru érkezett az országba, mint amennyivel a kivitel növekedni tudott – ez pedig lefelé húzta az egyensúlyt.
A külkereskedelmi forgalom várható alakulásával kapcsolatban jelentős a bizonytalanság. Exportoldalon a nagyberuházások termőre fordulásával számottevő kapacitások jöttek létre, a döntő tényező ugyanakkor a kereslet lesz legfontosabb külpiacainkon. Ezzel kapcsolatban pedig jelenleg a közel-keleti helyzet és annak energiaárakra gyakorolt hatása jelenti a legnagyobb kockázatot, amely érdemben visszavetheti a növekedést az Európai Unióban. Az import esetében a fogyasztás, az export és a beruházások élénkülése is pozitív hatással lehet a volumenre, ugyanakkor utóbbi kettő érdemben függ a külső kereslet alakulásától, miközben az energiaárak emelkedése a cserearányt is ronthatja. Összességében azzal számolunk, hogy éves szinten a nettó export nem tudja támogatni a növekedést, az export dinamikája csak az év második felében haladhatja meg az importét, feltéve, hogy nem alakul ki tartós ellátási probléma a Közel-Keleten. A cserearány romlása is csökkentheti a külkereskedelmi többletet, azonban a szufficit fennmaradhat, amely az ország sérülékenységét is mérsékelheti
- fogalmazott Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője.
