Különös hallgatásba burkolózott a kormányzat, továbbra sem reagált egyetlen minisztérium sem arra, hogy Magyarország nevét már meg sem említik az Európai Bizottság döntéseiben.
Eltelt egy hét mióta kiderült, hogy az Európai Bizottság legújabb bejelentésében jóváhagyta Csehország és Franciaország nemzeti védelmi terveit a SAFE kezdeményezés keretében, Magyarország neve azonban nem szerepel a dokumentumban. Ezzel az eredeti 19 igénylő tagállam közül hazánk maradt az egyetlen, amelynek védelmi ipari hitelprogramja továbbra is jóváhagyásra vár.
Így tehát a döntés értelmében a védelmi finanszírozás első és második hullámának elfogadását követően újabb két nemzeti védelmi terv kapott zöld utat a Security Action for Europe (SAFE) kezdeményezés keretében. A bejelentésből ugyanakkor teljesen kimaradt Magyarország, noha a bírálati szakasz utolsó körében a cseh és a francia tervekkel együtt szerepelt a kalapban.
A gond az, hogy a hivatalos bizottsági értékelés azóta sem közölt szakmai vagy gazdasági indokot a magyar pályázat visszatartására. Így joggal feltételezhetjük, hogy az egész mögött a most már végletesen elmérgesedő Budapest-Brüsszel viszony húzódik meg, amely már a racionalitás utolsó szempontjait is elvesztette.
Jól jellemzi a helyzetet, hogy az Economx kérdéseire sem az érintett Nemzetgazdasági Minisztérium, sem pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vezette tárca nem válaszolt - a Kormányinfókon az elmúlt hetekben pedig nem kérdezhettünk. Így egyelőre nem ismerjük a kormányzat álláspontját arról, hogy a magyar védelmi képességeket mennyiben korlátozza a 6300 milliárd forintnyi uniós forrás késése, elmaradása.
Az is egy érdekes szempont, hogy egy esetleges kormányváltás esetén, vajon egy Tisza-kormány mennyiben nyúlhatna hozzá a leadott és egyébként befogadott dokumentumokhoz. Amennyiben ez már nem lehetséges, akkor viszont a 6300 milliárd forint "szétosztása", felhasználása az orbáni tervek alapján zajlik majd.
Az Economx megkereste az Európai Bizottságot, de mindössze annyit tudtunk meg, hogy
a testület akkor hagyja jóvá a magyar tervet, amint a folyamatban lévő értékelés befejeződik.
Mindenesetre ebből azért az leszűrhető, hogy Brüsszel kivár...
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint viszont a döntés mögött vélhetően nem gazdasági vagy technikai, hanem politikai okok húzódnak meg. Kiemelte: az Európai Bizottság valószínűleg el kívánta kerülni a hivatalos és konkrét indoklást igénylő elutasítást, ugyanakkor politikai szempontból nem állt érdekében egy, a regnáló magyar kormányzat számára kedvező pénzügyi döntés meghozatala a közelgő választások előtt.
Érdemi indok nincs, ezért választották azt a megoldást, hogy az országról egy szót sem ejtenek
– értékelte a helyzetet az elemző.
Mindenesetre az optimizmusra adhat okot, hogy a magyar védelmi ipar zászlóshajója, a 4iG Csoport az EB-közlés után jelentette be, lezárult az amerikai Axiom Space-be történő befektetés második üteme: a 70 millió dollár megfizetésével a holding leányvállalata (4iG Űr és Védelmi Technológiák) teljesítette a korábban vállalt, összesen 100 millió dolláros befektetési kötelezettségét. Másrészt azt is, hogy a CSG nevű cseh védelmi ipari vállalat 49 százalékos kisebbségi részesedést vesz a 4iG Űr és Védelmi Technológiák (4iG SDT) leányvállalatában, a Hirtenberger Defense Systems (HDS) Kft.-ben. Az aknavető rendszerek, valamint 60, 81 és 120 mm kaliberű aknagránátok fejlesztésére és gyártására specializálódott társaság irányítása magyar kézben marad. A tranzakció értékét nem közölték.
A kisebbségi részesedés eladásával új szakaszba lép a 4iG SDT és a cseh vállalatcsoport regionális együttműködése. A partnerség középpontjában a gyártási volumen bővítése, az exportpiaci jelenlét erősítése, valamint a közös kutatás-fejlesztési és termelési képességek integrációja áll. Az európai védelmi iparban tapasztalható keresletnövekedésre reagálva a felek célja a gyártási folyamatok összehangolása, a hatékony kapacitásbővítés és az innováció gyorsítása.
