A húsvéti időszak a hazai juhágazat egyik legfontosabb értékesítési csúcspontja, amikor a magyar bárányok döntő többsége külföldi piacokra kerül.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója az Agroinformnak nyilatkozva hangsúlyozta: a jelenlegi, háborús feszültségekkel terhelt környezet ellenére a piac egyelőre kiegyensúlyozott.
Mint mondta, a húsvéti export szempontjából kulcsfontosságú mennyiségek már lekötésre kerültek, így rövid távon nem várható jelentős átrendeződés. A magyar bárányok 85–90 százaléka továbbra is Olaszországba kerül, elsősorban Észak-Olaszországba, ami évek óta a legstabilabb és legfontosabb felvevőpiacnak számít.
Szezonális áringadozás, nem piaci sokk
Az Agroinformnak a szakember kiemelte: az elmúlt hetekben tapasztalható kisebb árcsökkenés nem rendkívüli jelenség. Két-három héttel korábban még 2500 forint körül alakult a bárány ára, jelenleg inkább 2400 forint körül mozog.
Ez a változás – mint fogalmazott – sokkal inkább a húsvét előtti kínálatbővüléssel magyarázható, mintsem a nemzetközi helyzet közvetlen hatásával.
A megnövekedett kínálat hagyományosan lefelé nyomja az árakat ebben az időszakban, miközben a kereslet továbbra is stabil.
A szállítás költsége döntő tényezővé vált
A legnagyobb bizonytalanságot jelenleg nem a kereslet, hanem a logisztika jelenti. A bárányok élőállatként kerülnek kiszállításra, gyakran több száz vagy akár ezer kilométeres távolságokra.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid arról is beszélt, hogy az üzemanyagárak emelkedése egyértelműen növeli a szállítási költségeket. A kamionok jellemzően legalább Észak-Olaszországig mennek, ami már önmagában is jelentős költségtétel.
Hozzátette: a drágulás hosszabb távon elkerülhetetlenül megjelenik az árakban, még ha nem is azonnal. A kérdés inkább az, hogy ezt a többletköltséget milyen arányban tudják a kereskedők áthárítani a fogyasztókra, illetve mennyit kénytelenek elviselni a termelők.
Közel-Kelet: kisebb volumen, magasabb árak
A magyar bárányexport másik fontos iránya a Közel-Kelet, különösen Izrael és Szaúd-Arábia. Ezek a piacok kisebb mennyiséget vesznek fel, ugyanakkor jellemzően magasabb árat fizetnek a minőségi termékért.
A szakember kiemelte: a kereslet ezekben az országokban jelenleg kifejezetten erős, amit az is erősít, hogy a ramadán vége egybeesik a húsvéti időszakkal. Ez egyszerre növeli a fogyasztást mindkét piacon.
Ugyanakkor a térségbe irányuló export érzékenyebb a geopolitikai helyzetre. A szállítás jellemzően tengeri úton történik, és bár nem közvetlenül konfliktuszónákon halad át, a bizonytalan nemzetközi környezet így is kockázatot jelenthet az ellátási láncokra.
Hosszabb távon is van helye a magyar báránynak
A szakmaközi szervezet szerint a magyar bárány versenyképes maradhat a jövőben is. Az Európai Unió ugyanis nem önellátó bárányhúsból: az önellátottság szintje körülbelül 87 százalék, ami folyamatos importigényt jelent.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid hangsúlyozta: még egy esetleges keresletcsökkenés mellett is biztosított a piac a minőségi termékek számára. A magyar bárány jó minőségű, és a prémium kategóriában hosszabb távon is értékesíthető marad.
A legnagyobb kockázatot egy esetleges konfliktuseszkaláció jelentené, amely már nemcsak költségnövekedést, hanem akár fizikai szállítási akadályokat is okozhatna. Jelenleg azonban ilyen drasztikus forgatókönyvvel nem számolnak.
Hazai fogyasztás: még van hova fejlődni
A húsvéti szezonhoz kapcsolódva a szakmaközi szervezet kampányt is indított a bárányhús hazai fogyasztásának növelésére. Mint a szakember az Agroinformnak fogalmazott, a bárány egy kiváló minőségű, fenntartható és egészséges fehérjeforrás, amely méltatlanul alulreprezentált a magyar konyhában.
A cél, hogy a hagyományos ünnepi ételként ismert bárányhús ne csak exporttermék legyen, hanem a hazai fogyasztók asztalán is gyakrabban megjelenjen − adott hírt róla az Agroinform.
