A testület a kampánytámogatásra rendelkezésre álló csaknem 300 millió forintos összeg egyharmadát egyenlő arányban osztotta szét a 13 országos nemzetiségi önkormányzat között, míg az összeg fennmaradó kétharmadát a nemzetiségi névjegyzékbe (március 5-éig, azaz országos listaállítás másnapjáig) regisztrált választópolgárok száma alapján, arányosan.
A legtöbb költségvetési támogatást a roma önkormányzat kapja, összesen több mint 101 millió forintot, míg a legkevesebbet a bolgár önkormányzat, csaknem 8,4 millió forintot.
A görögök 8,8 millió, a horvátok 21,2 millió, a lengyelek 8,7 millió, a németek 69 millió, az örmények 8,8 millió, a románok 12,8 millió, a ruszinok 12,2 millió, a szerbek 10,2 millió, a szlovákok 16,9 millió, a szlovénok 9,5 millió, az ukránok 10,3 millió forintot kapnak kampánycéljaikra.
Az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok akkor küldhetnek - szavazati joggal nem rendelkező - szószólót az Országgyűlésbe, ha nem tudtak kedvezményes képviselői mandátumot szerezni. Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.
Az NVB március 5-én állapította meg a nemzetiségi névjegyzékben szereplők számát a törvény előírásának megfelelően. E szerint addig 18 550 választópolgárt vettek nemzetiségi jelöltkénti nyilvántartásba, és most ezeknek az adatoknak alapján állapították meg a kampánytámogatást.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzetiségiek névjegyzékbe vétele lezárult volna, erre még március 21-én délután 4 óráig van lehetőség.
Az NVB által március 5-én megállapított adatok alapján a bolgároknak 68, a görögöknek 113, a horvátoknak 1269, a lengyeleknek 102, a németeknek 5728, az örményeknek 109, a romáknak 8734, a románoknak 486, a ruszinoknak 424, a szerbeknek 238, a szlovákoknak 862, a szlovénoknak 172, míg az ukránoknak 245 nemzetiségi választójuk volt, azaz ennyien szerepeltek aznap a nemzetiségi névjegyzékben.