Brutális összegbe kerül, hogy összeszedjük magunkat

Évente 16 milliárd forintot költünk a major depresszió kezelésére, a pszichiátria betegségekre pedig 40 milliárd forintot, mondta a lelki egészség világnapja kapcsán az Economxnak Földesi Csenge, a STADA Hungary Kft. orvosigazgatója. A 2019-es adatok szerint a magyar lakosság 14 százalékát érintik a mentális betegségek, míg az Európai Unióban (EU) az emberek 17 százalékát.

Nagyságrendileg elmondható, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) messze a legtöbbet a daganatellenes és az immunmoduláns szerekre költi, mondta az orvosigazgató. És kiemelte: az onkológiai gyógyszerekre 280-300 milliárd forintot fordít a egészségbiztosító évente.

– emelte ki a szakember.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a központi idegrendszere ható gyógyszerek csoportja a harmadik legnagyobb költségű csoportot képviseli a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános adatai alapján, amelyet csak a daganatellenes szerek és a tápcsatorna gyógyszerei előznek meg.

Életünk nagy részét munkával töltjük

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén a lelki egészség világnapján, ami október 10-én volt, a mentális egészség és a munka közötti kapcsolatra hívta fel a figyelmet. 

A WHO egy globális kampányt is indít, amelynek legfontosabb mondanivalója az, hogy

eljött az idő, hogy a mentális egészséget prioritásként kezeljék a munkahelyeken.

A világszervezet szerint a biztonságos, egészséges munkakörnyezet védőfaktorként hathat a mentális egészségre. Az egészségtelen körülmények, beleértve a megbélyegzést, a megkülönböztetést és az olyan kockázatoknak való kitettséget, mint a zaklatás és más rossz munkakörülmények, jelentős kockázatot jelenthetnek, ami hatással lehet a mentális egészségre, az általános életminőségre és következésképpen a munkahelyi részvételre vagy a termelékenységre. 

Mivel a világ népességének 60 százaléka dolgozik, sürgős beavatkozásra van szükség azért, hogy a munka megelőzze a mentális egészséget fenyegető kockázatokat, valamint védje és támogassa a mentális egészséget a munkahelyen.

Mára Magyarországon a depresszió lett a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség. A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem a lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik – mondta az Economxnak Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója.

Nem vagyunk jól...

Csak minden második magyar tartja jónak vagy nagyon jónak a  mentális egészségét – ez pedig a STADA Health Report reprezentatív kutatásából derül ki, amely 23 ország 46 ezer válaszadóinak a véleményét tartalmazza.

Sokféle mentális zavar ismert, amelyek közül hazánkban a szorongásos zavar, a depresszió, az alkoholizmus és a kábítószer függőség a leggyakoribbak, mondta Földesi Csenge, STADA Hungary Kft., orvosigazgatója. A szakember szerint az jó hír, hogy a Magyarországon historikusan magas öngyilkosságok száma jelentős javulást mutat 2000 és 2019 között, de sajnos még mindig a második legmagasabb az Európai Unióban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 1593-an döntöttek úgy, hogy nem szeretnének tovább élni, 2000-ben pedig több mint 3200 öngyilkosság történt.

Az öngyilkosságok száma: 

• 2023-ban: 1593;
• 2022-ben: 1647;
• 2021-ben: 1561;
• 2015-ben: 1870;
• 2010-ben: 2492;
• 2005-ben: 2621;
• 2000-ben: 3269;

A betegutakkal kapcsolatban  Földesi Csenge elmondta: a pszichiátriai betegek kezelése és gondozása eleve rendkívül sokrétű és bonyolult feladat, beleértve az akut és krónikus ellátást, a rehabilitációt, nappali ellátást nyújtó intézményeket, gondozókat. Kiemelte a mentális betegségek prevencióját is, ahol a betegutak talán a legkevésbé egyértelműek.

Napjainkban az egészségügyben a területi ellátás szerinti betegszervezés elve valósul meg. Pszichiátriai szakrendelő a legtöbb pszichiátriai osztályhoz kapcsolódóan elérhető, de a kapacitáshiány és az alulfinanszírozottság késlelteti a pszichiátriai kezeléseket, vagy akár a magánellátás felé terelheti a betegeket. 

Van arra utaló adat is, hogy például a fekvő-, és járóbeteg szakellátásban megjelentek és a szkizofrén betegek 30-35 százaléka az adott évben nem jut el az ellátórendszerig, és a szakma szabályai szerinti kezelésben nem részesül.

Kevés a szakember

Statisztikai adatok szerint Magyarországon százezer főre 15 pszichiáter jut, ezzel az adattal Európa középmezőnyébe tartozunk. Németországban százezer lakosra 27 orvos, Bulgáriában pedig szintén százezer lakosra 10 pszichiáter jut.

2018-ban összesen Magyarországon 1200 pszichiáter és 3400 szakdolgozó foglalkozott a mentális betegekkel, tette hozzá a STADA orvosigazgatója.

A gyógyszeres kezelések tekintetében a magyar betegek nem szenvednek hiányt, emelte ki Földesi Csenge és hozzátette, hogy Magyarországon széles körű és ingyenes a hozzáférés az antidepresszánsokhoz, az antipszichotikumokhoz és a szorongásoldókhoz.