- Hogyan látja a bankszektor idei teljesítményét a vállalati hitelezés területén; igaz az, hogy manapság könnyű a cégeknek finanszírozáshoz jutni?

- A tavalyi év fordulópontnak tekinthető, hiszen Magyarországon a nettó vállalati hitelállomány végre nőni tudott. A csaknem 8 százalékos növekedés kimagaslóan jó eredmény, erre évek óta nem volt példa. Ami a finanszírozás elérhetőségét illeti: ha az árat tekintjük, mindenképpen könnyű a helyzet, kedvező feltételekkel lehet hitelt igényelni, lementek a kamatok. Ráadásul igen nagy a verseny: mind a likviditás, mind a kondíciók oldaláról is nagyon kedvező a vállalati hitelpiac. Két dolog történik most párhuzamosan: egy növekvő gazdaság és egy növekvő igény párosul egy jelentős banki hitelezési hajlandósággal - ez egy minden fél számára győztes szituáció. Jó időszak ez most a vállalati ügyfeleknek, mint ahogy jó időszaka van a hazai gazdaságnak is.

- Előny vagy hátrány a bankszektornak az alacsony kamatszint? Hogy látja, mennyiben változtatta meg a kamatkörnyezet a cégek finanszírozási politikáját?

- Igaz, hogy a mostani kamatszint a betéti oldalon nem hoz sokat. A hiteloldalon az alacsony refinanszírozási kamat kevésbé probléma, itt inkább a konkurenciaharc tartja lent a marzsokat. Ez a kamatszint, és a prosperáló gazdaság viszont egy nagyon visszafogott kockázati költséget is jelent, tehát a kamatbevételek alacsonyabb szintjét kiegyensúlyozzák a korábbinál jóval mérsékeltebb kockázati költségek.

- Manapság mintha újra lendületet kaptak volna a turisztikai beruházások. Önök hajlandóak például szállodaépítéseket finanszírozni?

- Tény, hogy a hazai turizmus az elmúlt évet nagyon jó eredménnyel zárta. Ha általában megnézzük a magyar ingatlanpiacot, látható, hogy trendforduló következett be, mind a beruházói, mind pedig a finanszírozói oldalon. A jelenlegi ingatlanpiaci boomban abszolút van értelme turisztikai vagy szálloda-beruházásokat finanszírozni - hozzáteszem: egy egész másfajta kockázati politikával, mint amilyen a válság előtt volt. Megfelelő szponzorok, saját tőke, szerződéses háttér és üzemeltető szükséges az induláshoz. De nemcsak a hotelek, hanem az irodaházak, logisztikai ingatlanok, vagy akár a lakásépítések finanszírozása is jól beleillik most ebbe a keretrendszerbe, ezek a területek mind fejlődnek. A Raiffeisen számos nagyobb és közepes szállodaprojektet finanszírozott, nemzetközi és hazai tulajdonosokat egyaránt - olyan feltételekkel, ahol azt gondoljuk, hogy a következő 10-15 év során is piacképes marad az üzleti modell.

- Elemzők szerint éles a verseny a vállalati banki piacon. Milyen ma Ön szerint egy ideális banki tanácsadó?

- Az a jó vállalati banki tanácsadó, aki látja, hogy milyen gazdasági folyamatok zajlanak, mi történik az általa kezelt vállalatnál, mi az a termék vagy szolgáltatáskínálat, mellyel a vállalat igényei kielégíthetőek. Proaktívan, konzultatív módon, a céggel együtt gondolkodva képes dolgozni. Valahol ez egy művészet, nemcsak az eladásban kell jónak lenni, hanem érteni kell a kockázatkezeléshez, minden fontos információval rendelkezni kell, nyelveket kell tudni beszélni, tervezni, és - nem mellesleg - tudni alkalmazkodni a változó piaci helyzethez. Fontos az előre gondolkodás, komplexen látni kell az adott vállalat piaci környezetét és működését. E készségeket mi minden vállalati referensünktől elvárjuk.

- Tartanak-e a fintechektől? A Raiffeisen Bank milyen elektronikus szolgáltatásokat biztosít a vállalati ügyfélkörnek?

- Ez egy olyan jelenség, amellyel a XXI. században természetesen foglalkozni kell. Látni kell azonban, hogy a bankszektor az egy nagyon szigorúan szabályozott, hatalmas tőkét és szaktudást igénylő terület. A tranzakciós kiszolgálás ennek egy fontos eleme, de összességében nem gondolnám azt - különösen nem a vállalati területen -, hogy a fintechek rendelkeznek azzal a tőkeerővel és know-how-al, ami őket a bankokat helyettesítő szerepbe tudná emelni. Meg kell azonban találni azokat a kapcsolódási pontokat, melyek a digitális fejlődést, a fintech világot a kereskedelmi banki kiszolgálás szolgálatába állítják. Banki részről mi is nagyon sok látható és nem látható fejlesztést hajtunk és hajtottunk végre ezen a területen - például az Electrának nevezett vállalati ügyfélkiszolgáló rendszerünk fontos újításunk volt 2017-ben. Anyabankunk, az RBI már régiós szinten nyáron beindította az együttműködést egyes fintech cégekkel.

- A 2018-as évre vonatkozóan elég sok előrejelzés jelent már meg, Ön miben látja az év fő kihívásait?

- A legnagyobb kihívás most az, hogy a bankszektor hogyan tud partnere lenni a növekvő és gyorsan változó gazdasági környezetnek. Fontos, hogy a konkurenciaharcot józan keretek között tartsuk, ne induljon el egy olyan kockázati verseny, amely hosszú távon senkinek sem érdeke. Banki oldalról természetesen az is cél, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a jövedelmezőség szinten maradjon. A vállalati szektornak vélhetően egy jó időszak következik, a bankszektor támogatni fogja a gazdasági növekedést.

- Végül egy személyes kérdés, Ön lassan 7 éve felel a vállalati területért a Raiffeisennél, mit tart a három legnagyobb személyes sikerének az eltelt időszakban?

- Két évtizedet töltöttem egy másik bankban vezetőként, és az gondolom, ha visszaléphetnék a hét évvel ezelőtti szituációba, újra így döntenék és váltanék. A Raiffeisennél egy olyan tulajdonosi, szakmai és managementkörnyezetbe kerültem, amely az első pillanattól számomra nagyon pozitív és fejlődést jelentő környezetet tudott biztosítani. Nem nevezhetőek egyértelműen könnyűnek az elmúlt évek, de mégis szép sikereket értünk el: új pályára állítottuk és nyereségessé tettük mind a bankot, mind pedig annak vállalati üzletágát. Számos területen a piacvezetők közé emeltük a bankot egy aránylag nehéz, gyorsan változó külső környezetben. Ehhez sok kitartás, számos nehéz döntés, változtatás kellett - személy szerint úgy gondolom, mind a problémákat jól oldottuk meg, mind pedig eredményesen tudtunk jó bankot építeni.

Fotó forrása: Raiffeisen Bank.

Az írás a Raiffeisen Bank Zrt. támogatásával készült.