Minek köszönhető, az EXIM-nél a kihelyezések hatalmas növekedése: főleg a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak, vagy egyéb tényezők is szerepet játszottak?

Az első félévben 1000 milliárd forintos kihelyezés történt, míg tavaly egész évben volt az összeg 560 milliárd körül, ami már önmagában is egy jelentős növekedés volt. Az 1000 milliárd így óriási szám, ebből a Baross Gábor Hitelprogram mintegy 43 százalékot tett ki. Ezzel az eredménnyel a Baross Gábor Hitelprogram az Eximbank valaha volt egyik legkeresettebb termékcsoportjává vált. Tudni kell, hogy az Eximbank alapvetően exportfinanszírozó intézmény, de emellett a gazdaságpolitika fontos szereplője szélesebb értelemben is: feladata, hogy anticiklikus működéssel támogassa a kormány gazdaságpolitikáját, azaz gazdasági lassulás idején segítse a gazdaságot, a vállalatokat.

A Program elindításának hátterében az állt, hogy az infláció magas szintje oda vezetett, hogy a hitelkamatok megemelkedtek, így a piaci hitelezés lényegében leállt az első félévben a vállalatok felé. 15-20 százalékos kamatot a hitelezésben igen nehéz kitermelni, így megoldást kellett találni arra, hogy a magyar vállalatok megfizethető kamatú forráshoz jussanak. Ezért döntött a kormány a Baross Gábor Hitelprogram elindítása mellett.

Az export dinamikus növekedése összefügg az EXIM hitelezésének megugrásával?

A Baross Gábor program februárban lett bejelentve, márciusban indult, így az első negyedévben nem lehetett még nagy hatása, a másodikban már inkább, de az eredmény igazán a következő időszakban fog beérni. Eleinte főleg forgóeszközhiteleket vettek fel: a megemelkedett költségeket a cégeknek finanszírozniuk kellett, a lejáró hiteleket meg kellett újítani, hogy működésük zavartalan lehessen. Ugyanakkor most már egyre több beruházási célú hitelkérelem érkezik, és ezeknek lesz olyan hatása, hogy amikor beérnek a beruházások, növelhetik az exportot. Bízunk abban, hogy a 2023-ban folyósított finanszírozási eszközöknek jelentős szerep jut abban, hogy a gazdasági növekedés újrainduljon és 2024-ben ismét elérje a kormány által célként kitűzött mértéket.

Mitől lett a Baross különösen népszerű? Hogyan finanszírozza az EXIM a hiteleket?

A hitelprogram célja, hogy a nemzetközi piacokról begyűrűzött energiakrízis és infláció miatt nehéz helyzetbe került hazai vállalkozásoknak államilag támogatott, alacsony kamatozású forrást nyújtson, valamint, hogy a jegybanki monetáris szigorítások következtében visszaesett banki hitelezés mértékét növelje, anticiklikus jelleggel segítve a vállalati hitelezés élénken tartását és a növekedés újraindulását.

A számok nyelvére lefordítva mindezt: a Baross Gábor Hitelprogram iránti kereslet azon kívül, hogy a hitelpiac kiszáradt, a cégek költségei pedig megnőttek, annak köszönhető, hogy kedvező kamatozású: forintban 6, euróban 3,5 százalékos kamatot kínál. A piaci hitelekre pillanatnyilag jellemző 15-20 százalékos kamatot nem tudják kitermelni a vállalkozások, így a magas kamatok időszakát át kell vészelniük. Erre a Baross Gábor Hitelprogram kifejezetten alkalmas, ez a célja, azaz hogy kedvezőtlen gazdasági helyzetben is versenyképesek maradjanak a hazai vállalkozások, és ehhez kedvezményes finanszírozási eszközök álljanak a rendelkezésükre.

Az alacsony kamatozású hitelekhez természetesen forrást kell gyűjteni. Az Eximbank nem gyűjt betétet, mint a kereskedelmi bankok, hanem kötvényeket bocsát ki, hiteleket vesz fel, és miután állami intézmény, kötvényeire, felvett hiteleire az állam garanciát vállal. Idén áprilisban az Eximbank közel tíz év után először nemzetközi devizakötvény-kibocsátást hajtott végre, amely során kiemelkedően nagy kereslet volt a kötvények iránt: végül 1,25 milliárd dollár értéken sikerült kötvényt kibocsátani, melyből a világ legnagyobb befektetői is jegyeztek. Ez egy erős pozitív visszajelzés volt: ezek az intézmények nagy lehetőséget látnak az Eximbank tevékenységében, illetve általánosabban a magyar gazdaság támogatásában.

Milyen tervek vannak a közeljövőre, mire számítanak a jövő évre?

A Baross Gábor Hitelprogram ezermilliárdos keretének háromnegyede már le van szerződve, várakozásaink és reményeink szerint idén a keret teljes mértékben feltöltésre kerül. Hogy a továbbiakban mi várható, arról tárgyalunk az ügyfelekkel, bankokkal, felmérjük az igényeket, lehetőségeket. Ha a piaci kamatok ismét olyan egészséges szintre csökkennek, ami megfizethető a cégeknek, akkor az EXIM Magyarország betöltötte azt a szerepet, hogy a magas piaci hitelkamatokkal fémjelzett átmeneti időszakban kisegítse a magyar vállalkozásokat, ha viszont a kamatcsökkenés lassabb, megfontolandó akár a Baross Gábor Hitelprogram meghosszabbítása is. Ha a kormány a folytatásról dönt, mi örömmel veszünk benne részt.

Mit tesz az EXIM a zöld hitelezésért?

A Baross Gábor Hitelprogramnak része egy zöld alprogram is: ha zöld beruházásra, például megújuló energiaforrások telepítésére fordítják, akkor a forinthiteleknél egy, a devizahiteleknél fél százalék kedvezményt tudunk nyújtani az ügyfelek számára. A forrásbevonás is kedvezőbb zöld célok esetében: példaként említhető, hogy az EXIM 300 millió euró értékű kedvezményes, zöld hitelt vett fel az ING Banktól a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA) garanciájával. Emellett az Európai Beruházási Banktól is bevont az EXIM dedikáltan zöld beruházásokra fordítható hitelt. Ezek a források lehetővé teszik a zöld programok kedvezményes finanszírozását.

A Baross Gábor Hitelprogramról

A kedvezőtlen gazdasági hatásoknak kitett vállalatok támogatására 2023 februárjában indult a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, melynek kezdeti 700 milliárd forintos keretösszegét a Kormány a nagy érdeklődésre való tekintettel márciusban 1 000 milliárd forintra emelte. A Hitelprogram három különböző kedvezményes kamatozású konstrukciót – forgóeszközhitel, beruházási hitel és zöld hitel – kínál magyar vállalatoknak. 2023 első félévében a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram termékei az Eximbank összes hitelkihelyezésének közel felét, 43,4 százalékát jelentették. Ezzel az EXIM valaha volt egyik legkeresettebb termékcsoportjává vált.

Indulását követően nem egészen 3 hónap leforgása alatt a szerződött hitelállomány már meghaladta az 500 milliárd forintot, augusztus végére pedig a 750 milliárd forintot is, vagyis a teljes hitelkeret 75 százalékára kötöttek szerződést. A programba 6 hónap alatt összesen 2 221 darab hitelkérelem érkezett be 1 276,6 milliárd forint értékben. Legnagyobb érdeklődés a forgóeszközhitel iránt volt, 664 milliárd forint összegben nyújtottak be erre a termékre forrásigénylést a vállalatok. Ezt 353,8 milliárd forinttal a beruházási célú (beleértve a lízinget és a pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hiteleket), majd 258,8 milliárd forint értékben az ingatlancélú hitelkérelem követte.