Ezek közül az egyik a pisztoly hossztengelyével, a másik pedig a töltőcső tengelyével párhuzamos. A két sík felület egymással egy él mentén találkozik és a felületeket a benzinkutaknál az oktánszám kijelzésére vagy valamely hirdetés elhelyezésére használják.

Töltőpisztolyfedlapokat egy angol cég is gyárt, ott a fedlap ívelt kialakítású és a teljes felület egyetlen és nem megosztott kijelzőfelületet képez. Az egyik magyar felhasználó kútjainál az angol terméket használta. A német cég a magyar szolgáltatót szabadalombitorlás miatt beperelte, mert hivatkozott szabadalmának az igénypontjai olyan tág értelmezést is lefedtek, amelyek nemcsak az élben találkozó két szögben megtört sík lapú kialakítást védték. A szabadalmi leírás azonban csak olyan példákat tartalmazott, amelyeknél a reklámozásra használható két sík felület él mentén találkozott, és a leírásban nem volt található semmi olyan kiegészítő információ, ami egyéb használati lehetőséget említett volna.

A magyar és az angol vállalat közösen megsemmisítési eljárást indított a német vállalat magyar szabadalma ellen és azt kérelmezték, hogy a szabadalom oltalmi körét arra a kiviteli megoldásra korlátozzák, amelyet a szabadalmi leírás és a rajzok ténylegesen ismertettek. Ezzel összhangban kérték, hogy az igénypont tartalmazza a két egymáshoz képest szöget bezáró sík felület és a közöttük képződő él meghatározását.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésében lényegében helyt adott a kérelmezők kérelmének. A döntés ellen a szabadalmas a Fővárosi Törvényszékhez (FT) fellebbezett és azzal érvelt, hogy a szakmában jártas szakember a példában megadott szögben megtört sík felületi kialakításon túl számos egyéb formai kialakítást is meg tud valósítani, melyek mindegyikének hirdetések vagy információ elhelyezésére megnövelt látható felülete van. E szempontból tehát annak a kérdésnek, hogy a felület két megtört síkból vagy egyetlen enyhén görbült felületből áll, nincs jelentősége. Az FT a hivatal döntését helybenhagyta és indoklásában hangsúlyozta: a leírás és a rajzok az említett sík felületek bemutatásán kívül semmilyen más kialakítást nem ismertettek. A szabadalmas a döntést is megfellebbezte és a Fővárosi Ítélőtáblához (FÍ) fordult, ahol az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyták.

A szabadalmas ekkor a Kúriához nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és az ezt követően benyújtott indoklásában nagyon éles kritikát fogalmazott meg az előző fórumok döntéseivel szemben. Állítása szerint a szabadalmast a széles körű oltalom megilleti és az igénypontokat nem lehet a csupán példa kedvéért bemutatott kiviteli alakra korlátozni. Ehhez hozzátette, hogy a leírás kielégítette a nemzetközi bejelentésekkel szemben támasztott feltételeket, és a nemzetközi eljárás során nem merült fel olyan kifogás, hogy az igénypontokat a leírás nem támasztotta volna alá.

A Kúria megerősítette és hatályában fenntartotta az FÍ döntését és egyértelműen tisztázta a jogi helyzetet. Azt elismerte, hogy a szabadalmasnak igaza volt, amikor azt állította, hogy általában a szabadalmast széles jogi oltalom illeti meg. Hozzátette azonban, hogy az érvényes jogi szabályozás szerint az igénypontokat a leírásnak és a rajznak alá kell támasztania, és ott egyetlen olyan példa sem volt található, amely eltért volna attól a kiviteltől, ahol a kijelző felület két egymáshoz képest szögben megdöntött, élben találkozó két sík lapból áll, továbbá a leírás nem tett említést arról, hogy az itt bemutatott megoldástól eltérő más megoldás is használható lett volna.

A szabadalmi törvényben szereplő különböző követelmények nem összetéveszthetők és egymással nem cserélhetők fel. A nemzetközi vizsgálat során újdonságkutatást végeztek és a hatóságoknak nem feladata annak vizsgálata, hogy az igénypontok oltalmi körét a leírás alátámasztja-e vagy sem. Ezenkívül, ha a leírás kielégíti azt a törvényi feltételt, hogy annak alapján szakember a találmány tárgyát meg tudja valósítani, az eltér attól a másik törvényi feltételtől, mely szerint az igénypontok nem terjedhetnek túl a leírásban és a rajzon kinyilvánított megoldáson.

A Kúria ehhez egy eljárásjogi megjegyzést is fűzött. A felülvizsgálati kérelmet a sérelmezett bírósági döntés kézhezvételétől számított két hónapon belül kell benyújtani. A jelen esetben a kérelmet időben nyújtották be, de az érdemi indoklásra egy későbbi beadványban került sor. A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelmet nem lehet formálisnak tekinteni és úgy benyújtani, hanem az tartalmazza azon okokat is, amelyekre alapítva a kérelmező úgy véli, hogy a támadott bírósági döntés jogsértésen alapult. Miután az érdemi indoklást a kérelem nem tartalmazta, a kérelmet érdemben be sem lehetett fogadni. A Kúria döntését elsősorban azért hozta meg, hogy világossá tegye, hogy a szabadalmi törvényben foglalt különböző követelmények egymással nem téveszthetők össze és külön-külön vizsgálandók.

Lantos Mihály, európai és magyar szabadalmi ügyvivő, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. partnere