A válság nyomán sok biztosító arról álmodozott, hogy más nyugati országok példájaként az emberekben megerősödik az öngondoskodási hajlam, s így a korábbi évek lesajnált (ám viszonylag olcsó) terméke, a kockázati életbiztosítás újra keresett lesz. Ön szerint miért nem jött be ez az elképzelés? Miért van, hogy a CSÉB óta lényegében nem tudnak eladni kockázati életbiztosítást a társaságok?

Vitába szállnék ezzel az állítással, szerintem ugyanis inkább az történt, hogy a CSÉB óta a biztosítási szektor és az ügyfelek is felismerték, hogy az életbiztosítás nemcsak kockázati típusú lehet, hanem befektetési jellegű is, s ez utóbbi kifejezetten alkalmas a megtakarítások felhalmozásához. Tehát véleményem szerint nem igaz, hogy nem lehetett kockázati életbiztosítást eladni, csak a CSÉB idejében Magyarországon még gyakorlatilag nem léteztek megtakarítási jellegű életbiztosítások, így a kilencvenes és természetesen a kétezres években, ez a piac indult jelentős növekedésnek. Ettől még azonban igaz az, hogy a magyar lakosság alulbiztosított a kockázati életbiztosítások tekintetében, de ez vonatkozik a megtakarítási és a hosszú távú előtakarékossági termékekre is.

Mennyiben tehető ezért felelőssé az értékesítő hálózat? Változott-e az értékesítők hozzáállása e téren?

E tekintetben nem igazán tehető felelőssé az értékesítési hálózat, a piac alakításának a felelőssége egyértelműen a biztosítóké. Az értékesítők hozzáállása annyit változott, hogy a kétezres évek közepén - amikor jól teljesítettek részvénypiacok - nagyon erősen bíztatták a biztosítókat, hogy azok befektetési üzeneteket kommunikáljanak, s a megtakarításokra fókuszáljanak. Az értékesítők magatartása mostanában van változóban: míg korábban a hozamokat állították a fókuszba, a válság kitörése óta ők is egyre inkább keresik a különféle pénzügyi garanciákat.

Mennyivel lett olcsóbb a kockázati életbiztosítás? Van-e még lejjebb - adhatnak-e még olcsóbban egységnyi kockázatot a biztosítók Ön szerint?

Természetesen minél jobban tudja egy biztosító szegmentálni az ügyfeleit, annál inkább tudja lejjebb vinni a kockázati életbiztosítások díjait. Tehát a válasz egyértelműen igen, bár nem gondolom, hogy a piacnak ebbe az irányba kellene tartania, véleményem szerint ugyanis nem azért van alulbiztosítva a magyar lakosság, mert túl drágák a kockázati biztosítások. Azt gondolom, hogy a hazai biztosítók előrelépési lehetősége sokkal inkább az ügyfélelérésben, az ügyfél-kommunikációban és az ügyféligények felkeltésében keresendő.

Mivel lehet még jobban felkelteni az ügyfél érdeklődését a termék iránt? Van már olyan konstrukció, ami kvázi a teljes díjat visszaírja a tartam végén - az a fontos, hogy az ember a "kezében" is érezzen valamit?

Igen, fontos az, hogy az ügyfél érezzen valamit a kezében a szerződés közben, vagy annak lejártakor. Látni kell azonban, hogy azok a konstrukciók, amelyek - bizonyos feltételek teljesülése esetén - a teljes befizetett díjat visszatérítik az ügyfélnek, egy normál kockázati biztosításhoz képest nagyon drágák, hiszen a biztosítónak tartalékot kell képeznie a visszafizetendő díjakra. Az AXA Biztosító Nívó terméke is arra törekszik, hogy jutalmazza az ügyfeleket, de mindezt úgy, hogy ne legyen túlzottan drága. Mi a befizetett díj egyre növekvő százalékát juttatjuk vissza ügyfeleinknek ötévente: 5 év után az addigi díjak 5 százalékát, 10 év után az utolsó öt évben fizetett díjak 10 százalékát, 15 év után az utolsó öt évben fizetett díjak 15, és 20 év után az utolsó öt évben fizetett díjak 20 százalékát.

Mennyivel szélesedett az elmúlt években a kiegészítő biztosítások palettája? Melyek a legkeresettebb kockázatok, keresik-e ezeket az ügyfelek?

Az elmúlt években - a megtakarítási jellegű biztosítások piacának bővülésével együtt - bővült a kiegészítő biztosítások palettája - már csak azért is, mert ha egy unit linked szerződéshez kapcsolódik egy kiegészítő biztosítás is, akkor kevesebb költség terhelődik az adott szerződésre (mivel két szerződés van egyben), ez pedig az ügyfél számára még inkább versenyképes. Az AXA Biztosító a legnépszerűbb unit linked terméke, az Univerzum mellé, nagyon széles kiegészítő kockázati biztosítási palettát kínál. A legkeresettebb kockázatok a mi tapasztalataink szerint a baleseti rokkantságra és a baleseti halálra vonatkozó fedezetek (ezek alacsony díjért komoly biztosítási szolgáltatást kínálnak), de emellett a nagyobb gyakorisággal bekövetkező, ezért kevésbé olcsó, bármely okból bekövetkező halálesetre, illetve a rettegett betegségekre (infarktus, agyvérzés, rák) vonatkozó fedezeteket is sokan választják.

A kockázati életbiztosítás talán a legérzékenyebb az unisex-tarifákra. Mit gondol, milyen mértékű díjeltérítést okoz ez az át nem gondolt szabályozás ebben a biztosítási szegmensben?

Eddig a férfi és a női tarifák között meglehetősen jelentős különbség volt megfigyelhető. Egy kockázati életbiztosítás a hölgyek számára - a kisebb halandósági valószínűség okán - sokkal olcsóbb volt, mint az urak számára. Az unisex tarifák idén decemberi bevezetését követően, már nem szabad majd különbséget tenni férfiak és nők között a díjak tekintetében, ezzel kiegyenlítődnek a tarifák. Egyébként eddig is voltak olyan országok Európában, amelyekben évtizedek óta unisex tarifákkal lehetett csak kockázati életbiztosításokat értékesíteni. Az unisex tarifák bevezetésének jótékony hatása, hogy a következő hónapokban nagyobb figyelem irányul majd a kockázati biztosításokra a biztosítók és az értékesítők részéről, ami segíthet abban, hogy a kockázati biztosítások fontosságának üzenete hatékonyabban jusson el az ügyfelekhez. Az új tarifák bevezetése pezsdülést hozhat a piacon azért is, mert lesznek olyan ügyfélszegmensek (pl. férfiak), akiknek decembert követően érdekük lesz újrakötni a szerződésüket. Az AXA Biztosító új terméke, a Nívó kockázati életbiztosítás azonban már most is unisex díjakkal érhető el.