A megújuló energia új támogatási rendszere, a Metár továbbra is uniós prenotifikációs fázisban van, Brüsszelből még nem érkezett észrevétel a tervezettel kapcsolatban - mondta a Napi Gazdaság Agripellet Energy Forum 2013 konferenciáján Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Horváth szerint a jelenleg is működő kötelező átvételi (kát) rendszert váltó Metáron kívül hosszú távon a különböző megújuló alapú energiatermelési formák versenyképességét kell összemérni a hagyományos energiatermelési módozatokkal, véleménye szerint ebből a szempontból elsősorban a nap és a biomassza alapú termelés lehet a legjobb helyzetben, ahogy fogalmazott, nem kell minden határon túl erőltetni a támogatást, bizonyos területeken inkább a kutatás-fejlesztés-innováció dotálása lehet célravezető.

Az államtitkár szerint a magyarországi megújulóenergia-részarány "jól áll", tavaly összességében - a hő- és áramtermelésben - 9,3 százalékot ért el (a 2020-as magyar uniós vállalás 14,65 százalék). A részarány a zöld áram csökkenő, illetve a zöld alapú hőtermelés növekvő mennyiségéből áll össze. (A megújulóalapú áram részaránya a teljes bruttó végső villamosenergia-felhasználásban 6,3 százalék volt tavaly, a Magyar Energia Hivatal korábbi összegzése szerint 2011-ben 2689 gigawattóra áramot termeltek megújulóalapon, ami az ideivel megegyező, 6,3 százalékos részarányt jelentett, egy százalékpontos csökkenéssel 2010-hez képest.)

Kapcsolódó

Horváth szerint a növekedés leginkább a biomassza "helyzetbe hozásából" adódott, az ilyen energiatermelés részaránya a megújulókon belül a 2010-es 75 százalékról 81,5 százalékra emelkedett 2012-re. Különböző pályázatokon az elmúlt két évben 150 milliárd forintot osztottak szét támogatásként zöld projektekre, a kát rendszeren belül pedig további évi 20-30 milliárd forintot tett ki az államtitkár szerint. A 2014 utáni új uniós költségvetési ciklus biztosította pályázati támogatással azonban várhatóan felgyorsulnak az események és a jelenleginél lényegesen nagyobb ütemben bővülhet a megújulófelhasználás.

A 2020-ig érvényes megújulóenergia-stratégiát a biomassza uralja, az 50 százalékkal 60 petajoule-ra emelkedő termelés azonban csökkenő részarányt jelent - tette hozzá Glattfelder Béla, a Magyar Megújuló Energia Platform elnöke, európai parlamenti képviselő. Idén több energiaerdőt, illetve -ültetvényt telepítettek, mint hagyományos erdőt, előbbi nem tartozik az erdőtörvény - szigorú - előírásai hatálya alá. Az új közös agrárpolitika értelmében a termelőknek a termőterület 5 százalékát valamilyen "zöldítésre" kell használniuk, ami jelentheti meghatározott növények termesztését, a föld parlagon hagyását, illetve energiaerdő telepítését - Glattfelder szerint Magyarországon 100 ezer hektár olyan terület van, ami e körbe tartozik, egy 2007-es szabályozás azonban több ponton értelmetlenül korlátozza e tevékenységet. A jelenlegi KEOP azonban biomasszaellenes - fogalmazott az elnök, a pályázatok ugyanis például a fűtéskorszerűsítésnél csak A, B vagy C energiaosztályba tartozó épületeket fogadna el, miközben a vidéki középületek nagy része ennél rosszabb besorolású (miközben az utólagos hőszigetelés megtérülése 15-20 év is lehet, szemben a biomassza alapú fűtés ötéves időszakával, illetve munkahelyteremtő hatásával).

Több változtatás kellene

A 2014-ben induló új uniós költségvetési időszak forrásainak megfelelő felhasználásához több változtatásra van szükség a pályázati feltételekben, de az adózási szabályokat is módosítani kell, hogy például a kis értékű energiaértékesítés áfa- és szja-mentes legyen (ennek akkor van jelentősége, ha a saját igények feletti többlettermelést értékesítenék), illetve a lakossági pályázatokhoz szja-kedvezmény kapcsolódjon. Az utóbbi kedvezményre vonatkozó javaslat az elnök szerint már tárcaközi egyeztetésen van.

Glattfelder szerint ráadásul a megújuló-részarány mögötti számokat is érdemes szemügyre venni, többek közt a pályázatok elbírálási idejét is rövidíteni kell, ez ugyanis számos beruházás megvalósulását tette lehetetlenné, a piacot pedig szinte szimbolikus támogatással fel lehetne élénkíteni, ha ehhez kiszámítható támogatási politika kapcsolódna. Hasonlóan látja Zarándy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletfejlesztési menedzsere, aki szerint a támogatási rendszerben nem csupán az elbírálás, hanem a kifizetések csúszása is problémát jelent, hiszen a vállalkozók beárazzák a késést, így a beruházások is drágábbak lesznek az indokoltnál és így az uniós támogatások felhasználása sem megfelelően hatékony.

Kitörési pontra vár a pelletipar

Magyarországon becslések szerint 30 ezer tonna pellet készült 2012-ben, az ország teljes kapacitása azonban valamivel 100 ezer tonna fölött alakul, míg a belső fogyasztás évente mindössze 10 ezer tonnára rúg. Jancsó Illés, a Magyar Pellet Egyesület Pellet Gyártók és Forgalmazók Munkacsoportjának vezetője szerint a lakossági és egy eseteges céges rezsicsökkentéssel az ipari fogyasztókra jellemző árelőny is elveszett a pellet felhasználása kapcsán, lakossági oldalon ráadásul problémát jelent a kezdeti költségek finanszírozása is. A jelenlegi helyzet alapján ugyanakkor a kkv-k a földgázhoz képest 35-40 százalékos árelőnyt tudnának elérni az agripellet felhasználásával.