A monetáris tanács tagjainak túlnyomó többsége az alapkamat tartására voksolt, de volt javaslat 25 bázispontos emelésre is - derült ki Simor András jegybankelnök kedd délutáni tájékoztatóján. Hozzátette: a pénzügyi piacok kiváró monetáris politikát indokolnak.

Elmondta: a csütörtökön megjelenő inflációs jelentésben az MNB javít a 2012-es inflációs prognózisán, GDP-előrejelzésén azonban ront.

Az infláció 2013 első felére érheti el a 3 százalékos célt, az idén és jövőre az átlagos infláció a target fölött alakulhat.

A jegybank határozatot hozott a devizahitelek rögzített árfolyamon történő törlesztésévél kapcsolatban - mondta Simor. Az átváltás által megjelenő többlet-forintkínálaton túl önmagában a várakozások is gyengítik a kurzust. A programban a devizaadósoknak ugyan csak egy kis része tud részt venni, ugyanakkor így is elképzelhető, hogy a devizahitel-állomány 20 százaléka átváltásra kerül. A monetáris tanács az ország devizatartalékainak terhére a hazai bankrendszer által megfogalmazott igényre kész a devizát biztosítani, ennek módjáról, időzítéséről a következő napokban dönt.

A devizahitelek előtörlesztése az ország külső adósságát csökkenti, így az akcióval párhuzamosan az ország kitettsége lényegében nem változik.

Ez a 20 százalék lapunk számításai szerint nagyjából 3,6 milliárd eurónak felel meg, vagyis ennyivel - 9-10 százalékkal - csökkenhet az augusztus végén 37,6 milliárd euróra rúgó tartalék.

A pénzügyi piacok volatilitása várhatóan huzamosabb ideig fennmarad. A monetáris tanács két forgatókönyvvel számol, mindkét szcenárió jelentős kockázatokat rejt magában. Az első a globális környezetre helyezi a hangsúlyt, míg a második a hazai pénzügyi eszközök keresletének és a hitelkínálat csökkenésére helyezi a hangsúlyt. Mindkét pálya jelentős kockázatokkal számol, így az MNB kiváró monetáris politikát tart indokoltnak.

A jegybank-kormány egyeztetésről Simor megjegyezte, hogy voltak olyan ötletek az országvédelmi tervben, amelyek a jegybanktól származnak: a referenciahozamokhoz kötött kamatmegállapítás és a pozitív adóslista. Ugyanakkor mindez az MNB által a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyi Stabilitási Bizottság elé terjesztett intézkedési javaslataiból származik, a kormány ugyanakkor a törvény előkészítése előtt nem kérte ki a jegybank véleményét.

Szemben az MNB által támogatott javaslatokkal a törvény jelentős kockázatokat hordoz a pénzügyi stabilitásra. Mindez az ország kockázati felárának a növekedésén és a hitelezés mérséklésén keresztül tovább csökkentheti a mostani inflációs jelentésben közölt gazdasági növekedési ütemet.