A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Hatósági árassá tett és tíz százalékkal olcsóbb pb-gázzal, ugyanennyivel csökkenő víz- és csatornadíjakkal, tizedével olcsóbb szennyvízszippantással, szemétszállítással és kéménysepréssel, illetve új energiahivatali vezetéssel indul a második félév a magyar energetikában. A pb-gáznál a lakossági vezetékes, a 11,5 kilogrammos palackos és a tartályos pb-gáz árát határozza majd meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Az árak csökkentése itt nem csupán az amúgy is nehezen azonosítható lakossági fogyasztókat, hanem a kkv-kat is érinti. A pb-gáz bruttó árát a tavaly december 1-jei szinthez képest kell tíz százalékkal csökkenteni (eredetileg a december utolsó napján érvényes árhoz képest kellett volna olcsóbbá tenni, a "trükközések", vagyis a hóközi "felkészülési" áremelések kikerülésére azonban később módosították a bázisdátumot). Ha valamely cég ezt követően kezdett pb-gáz-árusításba, annak a december 1-jén alkalmazott és a 2012-es forgalommal súlyozott átlagár 90 százalékát kell alkalmaznia.
Zuhanó gázforgalom
Egységes árakra azonban e területen nem kell készülni, hiszen eddig is eltérő díjtételeket alkalmaztak az egyes forgalmazók. A KSH adatai szerint a 11,5 kilogrammos palackok átlagára 2005 és 2012 között 3300 forintról 68 százalékkal, 5540-re emelkedett, az év/év alapú drágulás 2009−2010-ben 13,8, 2010−2011-ben 16,1, 2011−2012-ben pedig 11,5 százalék volt − vagyis az energiahordozó az árcsökkentés után is többe kerül majd, mint 2011-ben. Mindezzel párhuzamosan 2005 és 2012 között a Magyar PB Gázipari Egyesület 196,2 ezer tonnáról 120,7 millió tonnára zuhanó összesített palackos- és tartályosgáz-forgalmat regisztrált, nőni csak az autógáz (cseppfolyós pb-gáz, lpg) tudott: ebből a kétezres évek közepétől jellemző 30 ezer tonna alatti mennyiség tavaly már 33,5 ezer tonnára emelkedett.
A piaci szereplők várhatóan a fejlesztések visszafogásával, illetve akár az autógáz (lpg) árának emelésével, egyfajta keresztfinanszírozással reagálnak majd a díjcsökkentésre, becslések szerint az összvolumen 10-15 százalékát kitevő feketeforgalom azonban csökkenhet, a forgalmazók pedig változtathatnak beszerzési portfólióikon, előtérbe helyezve az olcsóbb lengyel vagy ukrán pb-gázt.
Az elbocsátás sem lesz elég
A víz- és csatornaműveket éppen az ágazati törvény miatt elindult integrációs folyamatok közben éri a január 31-hez viszonyított 10 százalékos árcsökkentés, ami a széttagoltság miatt eltérően érinti majd a szolgáltatókat. Az év második felében megszülető energiahivatali működési engedélyek alapján januártól várhatóan 50-60 szolgáltató kezdi meg működését, szemben a mostani 400 körülivel.
Szakértők szerint a sok cégnek már az első fizetéskor gondot okozó (és az egyes társaságokat akár tízszeres különbséggel sújtó) közművezeték-adó és a rezsicsökkentés együttesen negatív üzemi eredményt hoz majd a korábban stabilan gazdálkodóknál is (a leendő veszteségek elkerülése pedig önmagában is gyorsítja a 150 ezer fogyasztói egyenértéket megkövetelő előírásból eredő összeolvadási tendenciákat, a méretgazdaságosság ugyanis részben ellensúlyozhatja az árbevétel kiesését). A 10 százalékos díjcsökkentéshez a díjak minden eleméhez hozzá kell nyúlni, ami egészében biztosan nem kompenzálható a foglalkoztatotti létszám csökkentésével. A víz- és csatornaszolgáltatási ágazat tavalyi árbevétele az Opten adatai szerint mintegy 290 milliárd forint volt, a KSH pedig 66,4 ezer kilométer víz-, illetve 43,7 ezer kilométer szennyvízvezetéket regisztrált, amiből a méterenként 100 forint közműadó nagyjából 11-12 milliárd forint terhet jelenthet az ágazatnak, és mivel itt nincs mód a termékkör bővítésére, várhatóan a tízszázalékos díjcsökkentés is nagyrészt megjelenik majd forgalomcsökkenés formájában.
Jóval olcsóbb lehet a szemétszállítás is
A szemétszállításban működő mintegy 700 cég 150,6 milliárd forint árbevételt ért el tavaly (január elsejétől csak olyan társaság végezheti ezt a közszolgáltatást, amely legalább 51 százalékban önkormányzati vagy állami tulajdonban van). Július 1-jétől pedig csak minősítéssel rendelkező vállalat végezhet hulladékgazdálkodást. (A közszolgáltatói minősítési eljárást az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség folytatja le.) A cégek száma várhatóan csökken, az ellátási körzetek pedig nőnek, és mivel a szolgáltatók profitot nem termelhetnek, így a következő egy-két évben 30-40 százalékkal is csökkenhet a lakossági szemétszállítás díja.