A következő két és fél évtizedben Magyarország népessége a korábbi alapeseti prognózisban szereplőnél gyorsabban csökkenhet, korösszetételében egyre nagyobb súlyt képviselnek majd az idősek, a munkaképes korú lakosság egy részének elvándorlása pedig tovább súlyosbítja a helyzetet: a veszteség nem csak abszolút számokban mutatkozik meg, hanem a népesség kor szerinti összetételét is kedvezőtlenül befolyásolja - állapította meg a KSH Népességtudományi Kutatóintézet kiadványában, a KorFában megjelent elemzés. A Földházi Erzsébet, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa jegyezte előreszámítási kísérlet szerint különösen a húsz év időtartam alatti 36 ezer születés hiánya érinti érzékenyen a népesség további alakulását: egyrészt a fiatalok száma csökken, másrészt - amit húsz év távlatában még nem lehet látni - az ebben az időszakban az országban meg nem született gyermekek hiánya hatványozódik az idő múlásával, hiszen az ő leszármazottaik sem gyarapítják a népességet.
Az alapváltozat azzal számol, hogy az átlagos gyermekszám a jelenlegi 1,25-ről fokozatosan emelkedve 2030-ra eléri az 1,5 főt; a születéskor várható élettartam a nőknél 82,5 évre emelkedik a jelenlegi 78,1-ről, a férfiaknál 75,5 évre a jelenlegi 70,5 évről; a vándorlási egyenleget évi 15 ezer fős többletre becsülték.
Németországba 120 ezer magyar mehet 2030-ig
A kölni Gazdasági Kutatóintézet felső határként 800 ezer bevándorlóra számít Németországban a következő két évben, majd 2020-ig további 400 ezerre. (Tavaly több mint 50 ezer magyar költözött Németországba, ami 30 százalékot meghaladó emelkedés 2011-hez képest - adta hírül kedden a német statisztikai hivatal). Bár ezek meglehetősen magas számok, mégsem irreálisak, amit az is jelez, hogy 1991 és 2000 között több mint hárommillió bevándorló érkezett Németországba. A becslések alapján a munkaerő-migrációs változatban azt feltételezték, hogy az 1,2 millió külföldi csupán fele fog valóban valamilyen állást betölteni, és ezek 20 százaléka lesz magyar, akik 2011 és 2020 között fogják elhagyni Magyarországot. Ez azt jelenti, hogy várhatóan 120 ezer magyar vállal munkát és telepszik le Németországban 2011 és 2020 között, 25 százalékuk legalább egy családtagjával együtt (ez további 30 ezer főt jelent). A most publikált elemzésben a kivándorlók összetételét a KSH munkaerő-felmérése alapján becsülték, eszerint 60 százalékuk férfi, 40 százalékuk nő.
Egy kezdeti erőteljesebb kivándorlási hullámot követően várhatóan jóval alacsonyabb szinten stabilizálódik a kivándorlás: 2021-re évi 5 ezer főre csökken és 2030-ig ezen a szinten marad. A Magyarországra bevándorlók száma a munkaerő-migrációs változat szerint az alapváltozathoz viszonyítva lényegesen - évente 5 ezer fővel - csökken 2014-től, amikor a romániai munkavállalók számára is teljesen megnyílik a korábbi uniós tagországok munkaerőpiaca.
Gyorsabban fogyhat a magyar
Magyarország népessége az alapváltozat szerint 2030-ra 9 millió 467 ezer főre csökken, azaz két évtized alatt 518 ezer fős veszteséggel várható, ez évente átlagosan 26 ezer fővel. A természetes fogyás - a születések és a halálozások különbsége - ugyanebben az időszakban 796 ezer fő, vagyis évente átlagosan 42 ezer fő, amit a vándorlási nyereség ellensúlyoz valamelyest. A munkaerő-migrációs változat szerint viszont 2030-ban a népesség csupán 9 millió 171 ezer fő lesz, ez 815 ezer fővel kisebb a 2011-esnél, illetve 297 ezer fővel marad el az alapváltozatban szereplőtől - olvasható az előreszámításban.