A adatfelvételben a felmérési évet megelőző egy évre (2014), illetve három évre (2012-2014) vonatkozó adatokat gyűjtötték be a felmérésben önként részt vevő 25 felsőoktatási intézménytől.

A közintézmények korrupciós kockázatoknak kitettségét vizsgáló tanulmány a felsőoktatási intézmények indexértékei alapján megállapította: az intézménycsoport eredendő veszélyeztetettségi tényezők (evt) szintje 7,3 százalékponttal alacsonyabb az összes, 2557 költségvetési szervezetre kalkulált szintnél (31,8 százalék). Ennek elsődleges oka az, hogy a felsőoktatási intézményeknek jellemzően nincs jogalkotási, hatósági jogalkalmazói hatáskörük - írta az ÁSZ közleményében.

A 2011 óta ötödszörre elvégzett felmérés adatai szerint viszont az intézménycsoport korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők (kvnt) szintje az összes intézménycsoport közül kiugróan a legmagasabb, több mint a kétszerese (54,6 százalék) az összes szervezetre vonatkozó átlagértéknek (21,9 százalék). Ennek okaként kiemelték a magas részvételi arányt a közbeszerzésekben, illetve az európai uniós pályázatokban, valamint a díjköteles szolgáltatást nyújtók magas arányát. Ez utóbbival kapcsolatosan a kockázatokat az is növelte, hogy annak díját valamennyi intézmény maga határozza meg.

A magas indexérték további oka, hogy az elmúlt három évben valamennyi felsőoktatási intézmény hasznosította valamelyik ingatlanját, többségük rendelkezett értékpapírok felett, továbbá volt gazdasági társaságban tulajdonosi részesedése. Az intézmények 72 százaléka vesz igénybe szakértői közreműködést alapfeladatainak ellátására, és 76 százalékuknak vannak kiszervezett feladatai. A vizsgált felsőoktatási intézmények 92 százalékának van érvényes együttműködési megállapodása nem állami szervezettel, illetve 72 százalékuk kapott az elmúlt évben adományt, pénzbeni vagy más materiális támogatást magánemberektől vagy magánszervezetektől.

Az intézménycsoport korrupciós veszélyeztetettségét az viszont csökkentette, hogy a részt vevő intézmények 92 százalékánál volt számvevőszéki ellenőrzés az elmúlt három évben. Az intézmények nagy többségénél (95,7 százalékánál) azonban az ellenőrzések szabálytalanságokat tártak fel, több mint kétharmaduknál elmarasztaló megállapításokat tettek, és egynegyedüknél felelősségre vonási eljárásokat is kezdeményeztek.

Mindemellett a harmadik index, a kockázatokat mérséklő kontrollok tényezője (kmkt) újra pozitív értéket mutatott: a felsőoktatási intézmények kontrollszintje (71 százalék) meghaladja a teljes közszférára vonatkozó átlagos értéket (60,4 százalék). Ugyanakkor ezen a téren egyebek mellett hiányosság, hogy miközben az intézmények jelentős része igénybe vesz a közbeszerzések lefolytatásához külső szakértelmet, ennek feltételeit külön szabályozásban nem határozták meg. További hiányosság, hogy a felsőoktatási intézmények mindössze 60 százaléka végez - a belső ellenőrzési feladatok megtervezésétől eltekintve - rendszerszerű kockázatelemzést.

A számvevőszék megállapította azt is: az úgynevezett lágy - jogszabályban kötelezően nem előírt - kontrollok területén korrupciós veszélyeztetettséget jelent, hogy az ajándékok, az utaztatás, a meghívások elfogadásának feltételeit az intézmények kevesebb mint egyharmada szabályozza. Továbbá alacsony azoknak az intézmények aránya (40 százalék), amelyeknek van a szervezeten belüli közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó belső szabályozása.

Az ÁSZ holland módszer alapján indította el 2009-ben az európai uniós finanszírozású integritás projektet. A számvevőszék 2017-ig vállalta a felmérések évenkénti elvégzését.

A felmérés adatai alapján írt elemzés segítséget nyújt a részt vevő intézményeknek abban, hogy összevessék saját kockázataikat és kontrolljaikat az intézménycsoportjukra jellemző értékekkel, azonosítsák a súlyosabb kockázatokat és a kontrollhiányosságokat, ennek nyomán pedig lépéseket tegyenek szervezetük integritásának erősítése érdekében.