Elég volt - kezdte beszédét a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) és a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének mentő-tagszervezete által rendezett tiltakozáson Kusper Zsolt, a MOMSZ elnöke: Kusper azt mondta, a kormányzati állítással szemben, amely szerint 293 ezer forint az átlagos bér az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ), a valóságban átlagosan nettó 119 ezer forintot visznek haza a dolgozók. Az elnök felidézte a mentőszolgálat dicső múltját, s azt mondta, azért küzdenek, hogy a 7800 mentődolgozó újra megbecsült tagjai legyenek a társadalomnak.
Az elmúlt években a politika mindig elfeledkezett a mentősökről, csak ígéreteket kaptak tisztességes fizetés, munkaruha és megfelelő eszközök helyett, ezért rengetegen hagyták ott a pályát, sokan az országot is - fogalmazott.
A megfelelő bér hiánya mellett évek óta megoldatlan a mentősök munkaruha ellátása. Cipőre évi 12 ezer, mosatásra évi 8 ezer forintot kapnak a mentősök, ezért otthon, a saját mosógépükben mossák a vérrel szennyezett öltözékeket, s ennek a megoldására is csak ígéreteket kapnak hosszú ideje.
Elégedetlenségük okaként a dolgozók megfélemlítését is említette a MOMSZ elnöke. A helyi kiskirályok elleni fellépésnek ugyan már voltak eredményei, a főigazgatóváltással azonban leállt ez a folyamat, s az új főigazgatóhoz még nem ért el a dolgozók hangja - fogalmazott Kusper Zsolt.
Mint kiderült, a szerdai demonstráció előtt is több helyen rendkívüli állomásvezetői értekezlet hívtak össze, ahol elmondták, mindenki gondolja meg, eljön-e a mai eseményre. Nyílt fenyegetés nem hangzott el, azonban a tényleges folyamatok és a vezetők szóbeli közlései sokszor köszönő viszonyban sincsenek egymással - fogalmazott Kusper. A dolgozók kirúgásának egyik jól bevált módszere a rendkívüli orvosi alkalmassági vizsgálatra való berendelés, amelyen vizsgálat nélkül közli a foglalkozásegészségügyi orvos, hogy az illető munkavállaló alkalmatlanná vált. Több tízéves gyakorlattal rendelkező, szakképzett dolgozók kerülnek ilyen helyzetbe, akiknek a MOMSZ jogi képviseletet, jogorvoslatot ajánlott fel - mondta az elnök.
A megfélemlítés miatt fordulhatott elő az is, hogy több száz kilométerről érkező mentősök végül nem mertek a Mentőpalota elé állni demonstrálni. Kérdésünkre, hogy a mentőszolgálatot is súlyosan érintő munkaerőhiány mellett hogyan rúghatnak ki tapasztalt szakdolgozókat Kusper azt mondta, a vezetőséget nem érdekli igazán a munkaerőhiány. Az is előfordul, hogy ha a létszám az ilyen lépések miatt a szükséges szint alá csökken, több helyen egyszerűen kevesebb kocsit állítanak szolgálatba.
Kusper összességében sikeresnek minősítette a demonstrációt, mint elmondta, ez volt az első alkalom, hogy a mentősök utcára vonultak a jogaikért.
A mentősök bérdemonstrációjával egyszerre tartott sajtótájékoztatót a mentődolgozóknak tett ígéretek teljesítéséről az egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán az MTI tudósítása szerint a sajtótájékoztatón elmondta, a kormány elkötelezett az egészségügy helyzetének javítása iránt, de néhányan szeretnék lerombolni az ágazat és az érdekképviseletek másfél éves munkáját. A mentődolgozók jövedelme 26 hónap alatt, négy lépcsőben 67 százalékkal emelkedik. Emelkedni fog az alapbér, és erre még nagyjából 43 százaléknyi egyéb bérelem - túlmunkadíjak, készenléti és egyéb pótlékok - rakódik.
Az államtitkár azt mondta, a mentőszolgálat költségvetése 2010-ben 22,5 milliárd forint volt, az idei pedig már 40 milliárd forint. Az elmúlt időszakban 30 új mentőállomás épült, 97-et pedig felújítottak. Az elmúlt években 500 új mentőautót szereztek be és 193 gépkocsit vásárolnak még.
Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója azt mondta, nem lehet kérdés, hogy a mentődolgozók bérét emelni kell, azonban komoly fejlesztések indultak el az elmúlt időszakban, ezeket tovább kell vinni. Úgy fogalmazott: azon fáradozik, hogy emelkedjen a mentődolgozók anyagi, erkölcsi és szakmai megbecsülése.