A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

− A korábbi napok híreihez képest sok meglepetést tartalmaztak a szerdai kormányülésnek az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos döntései. Hogyan értékeli a bejelentéseket?

Kapcsolódó

− Polgármesterként engem is megleptek a Belügyminisztérium államtitkárának bejelentései, mivel a korábbi egyeztetéseken a most körvonalazódó javaslatokról előzetesen nem volt szó. Ennek ellenére én még mindig inkább lehetőségként élem meg a jelen helyzetet. Azt gondolom, hogy a most elhangzottak korántsem véglegesek, már csak azért sem, mert egyelőre nem látom letisztultnak a szavakból körvonalazódó eltervezett önkormányzati rendszert. A szeptember 7−9-i Fidesz-frakcióülésen vélhetően számos pontot átgondolunk, s az ott kialakított vélemény nagyban befolyásolja majd, hogy milyen önkormányzati törvény kerül októberben a parlament elé.

− Abból már nehéz lesz visszakozni, hogy Tállai András kijelentette, a megyei jogú városok megszűnnek és a megyékbe integrálódnak.

− Bár szerintem a jelenlegi elnevezés jól kifejezi a nagyvárosi jelleget, mégis azt gondolom, hogy nem az elnevezés a lényeg, hanem az említett városok "törvényhatósági" státusa, hatásköre. Bármilyen kormányzati terv is szülessen, a nagyvárosok nélkül képtelenség költséghatékonyan működtetni az önkormányzati és a közigazgatási rendszert. Üdvözlendő, hogy a kormányzat világosan el akarja határolni az állami és az önkormányzati feladatokat, ám látni kell, hogy az állami közigazgatási feladatok végrehajtásának jó részét a nagyvárosok polgármesteri hivatalai végezték eddig is. A feladatokat innen elvenni nem költséghatékony és feleslegesnek tűnik, mint ahogy az is, hogy négy-öt új, külön hivatalt hozzunk létre ezek átvételére. A lényeg az, hogy egy feladatot hol lehet jó minőségben és olcsóbban ellátni. Összességében úgy gondolom, hogy az új önkormányzati törvénynek szakítania kell azzal a gondolattal, hogy egységesen próbálja kezelni az önkormányzati szektort: a 3200 település számos településtípusba sorolható, amelyek eltérő helyzetűek és eltérő feladatokat látnak el. Székesfehérvár példájával élve: nekünk nemcsak az itt élő 101 ezer ember gondjaival kell foglalkoznunk, hanem annak a körülbelül további 50 ezer polgárnak az életével is, akik itt dolgoznak, szórakoznak, művelődnek a városban. A nagyvárosok − döntően a megyei jogú városok és a főváros − nélkül nincs esély a gazdasági növekedésre sem.

Cser-Palkovics András

− A városok jövője szempontjából mekkora gondot okoz a megnehezült finanszírozási helyzet, a devizakötvények problémája?

− Kicsit meglepetten figyeltem az elmúlt napok híreit, mivel úgy vélem, néhányan nem elég megfontoltan szólaltak meg az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban. Az alapprobléma az, hogy nem a bankok irányából kell elindulni, amikor a jelenlegi rendszer finanszírozási gondjairól beszélünk. Nem a bankok tehetnek ugyanis arról, hogy az eddigi feladatmegosztás során az önkormányzatok nem kapták meg a rájuk bízott feladatokhoz szükséges állami forrást, s ezért kénytelenek voltak a piacra menni. Jogászként mondom, hogy a korábban megkötött szerződéseket mind a két félnek be kell tartania, így az önkormányzatoknak minden esetben eleget kell tenniük fizetési kötelezettségüknek. Székesfehérvár mindenképpen ezt teszi, még annak árán is, hogy az elmúlt egy-másfél évben nekünk is takarékossági intézkedéseket kellett megvalósítanunk kötelezettségeink teljesítése érdekében. Nekünk is vannak problémáink, városunk a világgazdaság minden rezdülését megérzi, de Székesfehérvár eddig is minden banki kötelezettségének eleget tett és a jövőben is eleget fog tenni.

− Más települések ugyanakkor azt mondják, hogy már képtelenek tartani magukat a korábbi megállapodásokhoz...

− Minden település helyzete más, nem szabad általánosítani. Természetesen lehet a meglévő szerződéseket módosítani, ez azonban csak közös megegyezéssel, egyedi megállapodásokkal lehetséges. Persze csak saját tapasztalataink alapján mondom, ám úgy vélem, partnerbankjaink nemcsak Székesfehérvár, hanem valamennyi önkormányzat esetében készek az együttműködésre, támogatóan állnak a kezdeményezéseinkhez. Aligha lehet számon kérni rajtuk, hogy a jelenlegi, bizonytalan helyzetben ők is óvatosabbak, ha maguk az önkormányzatok is félnek a jövőt tervezni az új önkormányzati koncepció nélkül. Székesfehérvár a közelmúltban saját forrásból vásárolt meg két hulladékgazdálkodási céget, és a jelenlegi gazdasági körülmények között számos, a város jövője szempontjából fontos területen tudnánk további vásárlásokat eszközölni, beruházásokat indítani. Ezekhez azonban biztosan újabb finanszírozásra, kötvénykibocsátásra lesz szükség. De addig, amíg nem tisztázottak a jövőbeni feladataink és azok financiális háttere, természetesen nem tudunk lépni. A kínálkozó lehetőségek elmulasztása pedig hosszú távon eszkalálja az önkormányzatok gazdálkodási problémáit.