A hétvégi leminősítési hírek után, a tőzsdenyitást követően a forint azonnal gyengülésnek indult és az euróval szembeni 310-311-es szintről hirtelen ugrott 316 közelébe. A piac már jó ideje az alapkamatnál magasabb hozamot vár el a hazai állampapíroktól, eddig azonban elemzők úgy vélték, hogy a monetáris tanács (mt) kivár. A hétfői árfolyamszint azonban jelentősen átírta a történetet.

Fontos, hogy figyeljen valaki a forintra és itt a jegybanké a főszerep - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Egy nagyobb forintgyengülésnek jóval nagyobb kára lehet a gazdaságra nézve, mint amit a kamatemelés költségvetési és reálgazdasági hatása jelenthet. A 2009-es 317-es csúcs már nincs messze és ha tartósan fölé kerül a kurzus, mindenképp be kell avatkozni.

Minél előbb megtörténik a monetáris szigorítás, annál jobb - véli Barcza György, a K&H vezető elemzője. A pénzpiacok már beárazták a 150 bázispontos emelést, és a forint addig gyengül, amíg ezt nem lépi meg az mt. A jegybanknak a piac elé kell kerülnie, hogy határt szabjon a várakozásoknak.

Többek szerint Magyarország megítélése és a devizahitel-végtörlesztés általi nyomás együttesen gyengíti a forintot. (Amint arról hétfői cikkünkben beszámoltunk, októberben 262 milliárd forintnyi eurót kértek a végtörlesztéshez a bankok az MNB-től az eurótendereken.)

Végtörlesztés nélkül is gyengülne a forint

Ugyanakkor több jel arra mutat, hogy az utóbbi nélkül is emelkedne a hazai deviza szintje az euróval szemben. A befektetők nem az ország bedőlésétől félnek, egyszerűen csak kamatemelést várnak - véli Samu János, a Concorde makroközgazdásza. A nemzetközi hangulattól függetlenül a forint folyamatosan gyengül, miközben a diszkontkincstárjegy-aukciók nem meggyőzőek. A kereslet alacsony, a külföldiek kezében lévő állomány olvad, márpedig ez nem elsősorban a végtörlesztés következménye. Egy egyszeri, de nagy kamatemelés azonban akár a hosszú hozamokat is megfoghatja.

Ha bárkit megleptek a hétvégi események a befektetők közül, az elég felelőtlenül kezelte a papírjait, hiszen Magyarország leminősítése már hónapok óta levegőben van - tette hozzá Forián Szabó. Ehhez képest a mostani hírek nem is voltak olyan negatívak, hiszen akár már most bóvlikategóriába sorolhatták volna az ország adósságát. Egy esetleges devizapiaci intervenciónál érdemes figyelembe venni, hogy a jegybanki devizatartalék korlátozott. Ha jó pár milliárd eurónyi forintot zúdítanának a piacra, azt kisebb beavatkozásokkal már nem lehetne kezelni.

November végén jöhet a nagy kamatemelés

A monetáris szigorítás reálgazdaságra gyakorolt hatása a mai piaci körülmények között ráadásul véges - véli Samu. A hitelcsatornák kiszáradtak. Gyakran egyáltalán nem lehet forráshoz jutni, még magas kamatok mellett sem. A banki hitelállomány folyamatosan csökken. Másik oldalról - mint ahogy az MNB pénzügyi stabilitási jelentése említette - a keresleti oldal is mérsékeltté vált.

Így az elemzők szerint a tanács kivárja a legközelebbi kamatmeghatározó ülést (november 29.) és akkor egy nagyot emel a rátán. Míg korábban a pénzügyi stabilitási félelmek mellett, az inflációs kockázatokat is kiemelték az elemzők, így aki szigorítást várt, az a decemberi inflációs jelentést gondolta megfelelő alkalomnak, addig ma már a mielőbbi időpont mellett érvelnek, mondván, hogy minden adott egy rátaemeléshez, senki sem lepődik majd meg rajta.