A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Azt még nem tudni, hogy ez milyen támogatásokra vonatkozik. Csak az biztos, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb az önkormányzati segélyek havi összege. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint ettől függetlenül is 8-10 milliárd forint megtakarítást lehet elérni a kasszában.
A szociális célú juttatások esetében Schmidték szerint célszerű, hogy ez az összeg ne haladja meg a munkajövedelemből származó bevételt. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közfoglalkoztatási bér jelenleg és továbbra is alacsonyabb a minimálbérnél, és ez az összeg nem képes fedezni a mindennapi megélhetéshez szükséges kiadásokat − kalkulálnak a szövetségnél.
A TÖOSZ-nál az NGM-re hivatkozva felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szociális segélyplafon részletei nem ismertek, vélhetően nem lehet összevonni az összes juttatást. Ugyanígy hiányzik az a háttérelemző anyag is, amely bemutatná, hogy a plafon bevezetése hány embert és milyen társadalmi rétegeket érintene és ezt a problémát hogyan lehet kezelni a jövőben.
A TÖOSZ kifejezetten ellenzi ugyanakkor, hogy a gyermekek ellátására vonatkozó segélyeket is "plafon alá vonják", a jelenlegi támogatási rendszer ugyanis nem tudja kezelni a gyermekszegénység problémáját. Ehhez az ellátórendszer (gyermekjólét, családsegítés, gyámhivatal) "markánsabb" jogszabályi kötelezettségére és az ellátórendszer jobb finanszírozására lenne szükség − tette hozzá az elnök. A szociális juttatások rendszerének átalakítására szükség van, de semmiképpen nem támogatható, hogy elsődlegesen a pénzügyi, megtakarítási szempontok vezényeljék a folyamatot, azt a látszatot keltve, hogy segélyekből Magyarországon tartósan meg lehet élni − emlékeztetett Schmidt.